MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT MINDEN MAGYARNAK !

Közeledik a népszavazás, amelynek sikere esetén az Országgyulésnek
törvényt kell alkotnia a kedvezményes honosításról, népszeru nevén a
kettos állampolgárság lehetoségének megadásáról külhoni magyar testvéreink
számára. Éljünk a kivívott lehetoséggel, vegyünk részt mindannyian a
népszavazáson, és adjuk IGEN szavazatunkat az összetartozásra!

1.. IGEN, mert minden magyar ember a magyar nemzet része. Mert a magyar
néphez, a magyar nemzethez tartozás nem ütközik a más országban való
élettel.
1.. IGEN, mert hazánknak – mint minden országnak – is joga, hogy megadja
az állampolgárságot azoknak, akiket megillet és akik ezt kérik. Az
olaszokhoz, portugálokhoz, zsidókhoz és más népekhez hasonlóan nekünk is
jogunk van az összetartozáshoz és ennek törvénybefoglalásához.
1.. IGEN, mert a kettos állampolgárság az Európai Unió korábbi 15
országa közül 11-ben már gyakorlat. Kicsik és nagyok sikeresen
alkalmazzák, írek, spanyolok, görögök. A kettos állampolgárság elonyeit
már Románia, Szlovákia, Horvátország is megadta övéinek, elottünk járnak.
1.. IGEN, mert alkotmányba foglalt feladatunk törodni a több millió
határon túli magyarral, akiket a nemzetközi nagyhatalmi politika 84 éve
eroszakkal elválasztott tolünk. IGEN szavazatunkkal enyhítünk e külhoni
magyarok kisebbségi sorsán. Az elszakított magyarok, városaik, falvaik
egykor nem dönthettek arról, hogy hová akarnak tartozni: Magyarországhoz,
vagy a rájuk eroszakolt hódítókhoz. Állampolgárságukról sem dönthettek.
1.. Az Ön IGEN szavazata nem üres cselekedet. Sok ezer hazai családnak
van határon túli rokona, barátja. IGEN szavazatunk létfontosságú
segítséget ad külhoni magyar testvéreinknek az anyaországgal való
zökkenomentes kapcsolattartásra, szabad beutazásra, és sok család normális
életére. Bontsuk le a vasfüggönyt magyar és magyar között!
1.. IGEN szavazata a határok légiesítése: 2,5 millió magyar ember
elzártságát oldja fel. IGEN szavazatával Ön történelmet ír, elosegíti a
magyar nép élheto, szabad életét. Gyarapodásunk közös haszon.
1.. IGEN szavazatunkkal közjogi védelmet teremthetünk a hátrányos
helyzetben élo külhoni magyarok számára. A magyar állampolgárság
természetes birtoklása erot ad a kisebbségi sorsba született magyaroknak,
hogy a nehézségek ellenére a szüloföldjükön építsék tovább életüket.
1.. IGEN, mert elszakított testvéreink szüloföldje a mienk is, múltunk
és jövonk közös része: hiszen egy ország voltunk ezer évig. Közös
hazánkért, magyar kultúránk megtartásáért a harmadik évezredre a külhoni
magyarok szülei, nagyszülei, osei éppannyit küszködtek, mint mi.
1.. IGEN, mert a szomszéd államokban továbbra is menteni kell a magyar
értéket, orizni kell a magyar hagyományt, megtartani a magyar nyelvet.
Azokban a ma szomszéd államokban, ahonnan szintén világraszóló magyar
tehetségek származtak, öregbítve a magyarság közös hírnevét.
1.. IGEN szavazatával javít a határokon átnyúló magyar vállalkozások
esélyein. Ez az Ön érdeke is, mindannyiunk közös haszna. Jövonk biztosabb
lábakon áll, ha több millió külföldi magyarral gyarapodunk. Szavazzunk
IGEN-nel, hogy ha rokonlátogatóba utazunk, még sok-sok évig hazamehessünk.

A népszavazás kérdése így szól:

„Akarja-e, hogy az Országgyulés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes
honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát
magyar nemzetiségunek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar
állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Tv. 19.§ szerinti
ťMagyar IgazolvánnyalŤ, vagy a megalkotandó törvényben meghatározandó
egyéb módon igazolja?”

A válasz erre csak ez lehet: IGEN!

Alkotmányunk kimondja: Magyarország „…felelosséget érez a határain kívül
élo magyarok sorsáért”. Ennek hatékony jogi keretet csak az adhat, ha
minden külföldön élo magyar megkaphatja a magyar állampolgárságot. Az
évtizedek óta tartó tehetetlenség után végre tehetünk is valamit a külhoni
magyarokért.

v A kárpátaljai, az erdélyi, a délvidéki magyarok az Ön segítségével úgy
kérhetnek majd magyar állampolgárságot, hogy ehhez -a mai gyakorlattól
eltéroen- nem kell áttelepedniük Magyarországra. Megerosödhet a
szüloföldhöz-kötodés.

v A magyar állam kiadásait -ellentétben egyes állításokkal- nem terhelik
meg az új magyar állampolgárok, hiszen mindenki ott kap egészségügyi- és
szociális juttatásokat (pl. nyugdíjat az államtól), ahol lakik, ahol
társadalombiztosítást fizet.

v Ha megadjuk a kinti magyaroknak is a magyar állampolgárságot, az nem
jelent az eddigieknél több terhet a magyarországi ellátórendszerre. A volt
szocialista országokkal ma is vannak olyan egyezményeink a szociális
ellátásokra vonatkozóan, amelyek kölcsönösen többféle jogot biztosítanak a
román, szlovák, ukrán és más állampolgároknak is, nemcsak a kinti
magyaroknak.

v Ha a kedvezményes honosítás lehetosége bekerül a magyar jogrendbe, ez
nem jelenti azt, hogy kötelezo érvényu, mert az állampolgárság megszerzése
a jogosult saját kérelmére indul.

v Uniós tagságunk óta az Európai Unió 500 millió idegen polgára
egyszeruen, személyi igazolvánnyal jöhet hazánkba, letelepedhet, ingatlant
vásárolhat (a magyar állam kedvezményes hiteleit is igénybe véve),
szavazhat. Ugyanakkor az akaratuk ellenére idegen állampolgárrá tett
magyarok az új uniós határok miatt még rokonlátogatóba se jöhetnek
hozzánk! Csak akkor léphetnek magyar földre, ha elobb többhavi
fizetésüknek megfelelo összegért vízumot váltanak, és a határon fel tudnak
mutatni 500 Eurót (125 ezer forintot!)

Nem turhetjük tétlenül tovább ezt a botrányos helyzetet!

A magyar állampolgárság kiterjesztésével, a kedvezményes honosítással
megvalósuló magyar összetartozás nem irányul senki ellen. Összhangban van
az európai szabadság szellemével. Ez a segítségnyújtás van olyan fontos,
mint bármilyen más népakarat megnyilvánulása, vagy európai uniós
helyzetünk. Ez az állampolgárság nem jelent magyarországi választójogot,
nem állítható szembe az autonómia-törekvésekkel.

Ez a népszavazás több százezer honfitársunk aláírása nyomán született.

Jöjjön, legyen Ön is részese a közös magyar jövo építésének!

Újra együtt! Magyar állampolgárságot minden magyarnak!

„NYÚJTS FELÉJE VÉDO KART…!!!”

TÉVHITEK ÉS TÉNYEK
a kettos állampolgárságról

v Igaz-e, hogy a magyar állampolgárság megadását követoen elözönlik majd
Magyarországot a határon túliak?

Nem igaz. A felmérések szerint csak a külhoni magyarok pár százaléka
tervezi az áttelepülést, de ok az állampolgárság hiányában is így kívánnak
tenni. Ne felejtsük el: noha külhonban élnek, de szüloföldjükön… Továbbá
azért sem kell tömeges áttelepüléstol tartani, mert a magyarországi lakás-
és házárak többszörösei az ottaniaknak, s így gyakorlatilag
megfizethetetlenek határon túli nemzettársaink számára.

v Igaz-e, hogy a magyarországi nyugdíjpénztárt fogják terhelni az új
magyar állampolgárok?

Nem igaz. A nyugdíj-jogosultság járulékfizetéshez kötött, így aki más
országban fizet járulékot, az ott jogosult nyugdíjra.

v Igaz-e, hogy a határon túliak Magyarországon fogják ingyen
gyógykezeltetni magukat?

Nem igaz. Az egészségügyi ellátás is a biztosítási rendszerben való
részvételtol, vagyis a járulék fizetésétol függ, a gyermekek
gyógykezelésénél pedig feltétel a magyarországi lakóhely.

v Igaz-e, hogy az újdonsült magyar állampolgárok szavazatai dönthetik el a
magyarországi választásokat?

Nem igaz. Csak az választhat, akinek magyarországi lakóhelye van, és a
szavazás napján Magyarországon tartózkodik.

v Igaz-e, hogy a határon túli magyarok új állampolgárságuk megszerzésével
elveszítik korábbi állampolgárságukat?

Nem igaz. A szomszédos államok elfogadják, sot, maguk is alkalmazzák a
kettos állampolgárság intézményét. Ez eddig egyedül Ukrajnában nem volt
lehetséges, de már ok is a tilalom eltörlésére készülnek.

v Igaz-e, hogy felesleges megadni a magyar állampolgárságot, mert a
környezo országok rövidesen csatlakoznak az Európai Unióhoz, s ez minden
problémát automatikusan megold?

Nem igaz. Románia még legalább 3 évig nem lesz uniós tagállam, Szerbia és
Ukrajna pedig (e két országban kb. félmillió magyar él!) még meghívást sem
kapott. Így határainkon kívül élo nemzettársainknak jelenleg vízumért kell
sorban állniuk, vagy pedig 500 (!) Eurót kell felmutatniuk a határon, ha
magyarországi rokonaikat, barátaikat akarják meglátogatni.

v Igaz-e, hogy az EU, illetve a nemzetközi jog nem teszi lehetové
Magyarország számára, hogy a határon túli magyaroknak megadja a magyar
állampolgárságot?

Nem igaz. Az Európa Tanács 1997-es egyezménye szerint minden állam saját
joga meghatározni, kik az állampolgárai. Az Európai Unió számos
tagállamában százezrével élnek kettos állampolgárok anélkül, hogy emiatt
bármiféle korlátozást szenvednének.

„NYÚJTS FELÉJE VÉDO KART..!”

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT
MINDEN MAGYARNAK!

(Néhány név a teljesség igénye nélkül)
MA NEM LEHETNÉNEK MAGYAROK:

Ady Endre, Apáczai Csere János, Áprily Lajos, Bartók Béla, Bethlen Gábor,
Bocskai István, Bolyai Farkas,Bolyai János, Hunyadi János, Mátyás király,
Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, Koréh Endre, Koréh Ferenc , Kosztolányi Dezso,
Kölcsey Ferenc, Korösi Csoma Sándor, Liszt Ferenc, Madách Imre, Márai
Sándor, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Pázmány Péter,
II. Rákóczi Ferenc, Selye János, Tamási Áron, Teleki Sámuel, Tóth Árpád,
Wass Albert

December 5-én lehetoségünk nyílik, hogy a határ „rossz” oldalára született
testvéreink elszigeteltségét, kiszolgáltatottságát csökkentsük.

Ehhez csak azt kell tennünk, hogy elmegyünk, és igennel szavazunk a kettos
állampolgárságra. Igen sok, körülbelül 2 millió szavazatra van szükség!
Ehhez nem árt másokat sem megmozgatni.

Aki otthon marad, vagy nemmel szavaz, az tulajdonképpen románnak,
ukránnak, szerbnek deklarálja Kölcsey, Rákóczi, Bartók és Kosztolányi ma
élo utódait, megvonván tolük a magyarsághoz-tartozás jogát, ezáltal
-korunk divatos kifejezésével élve- igazi kirekeszto.

Mindenki ennek fényében cselekedjék!

MINDEN MAGYAR FELELOS MINDEN MAGYARÉRT!

Discussion/Fórum