Ikonból politikus — az RMDSZ és a 2009-es európai parlamenti választás

Ikonból politikus A csonka összefogás listája nem hozta tűzbe a romániai magyar szavazókat n LUKÁCS CSABA

Bár a múlt heti voksolás után sokan mantraszerűen emlegetik, hogy „kiemelkedő, előzmények nélküli nagy siker” született, és hogy rdélyben – de némely orgánumok Magyarországon is – ha- a nemzeti összefogás növelte a részvételt, ez egyáltalán nem igaz. Ha talmas sikerként könyvelték el, hogy a Romániai Magyar az eredményt nézzük, ugyanaz történt, mint két évvel ezelőtt: a romáDemokrata Szövetség (RMDSZ) úgynevezett Magyar össze- niai magyarok három képviselőt küldhetnek Brüsszelbe. A számok fogás listája három európai parlamenti (EP) képviselői he- még ennél is rosszabb képet mutatnak: „csont nélkül” a lista első két lyet hozott a romániai magyaroknak. Ha a számok mögé nézünk, szereplője jutott be, a harmadik mandátumot visszaosztásból kapták. már egyáltalán nem látszik annyira nagy sikernek az eredmény, és le- A Magyar összefogás listája, vagyis az RMDSZ most 8,92 százalékot vonhatunk több, az anyaországra is érvényes tanulságot. és 431 ezer szavazatot kapott, ez négyszázad százalékkal és közel harElőször nézzük a tényeket, időrendi sorrendben! Két évvel ezelőtt mincezer vokssal kevesebb, mint a két évvel ezelőtti két eredmény (az Európai Unióhoz legutoljára csatlakozott országokban, így Ro- összege. Az összefogás tehát nem mozgósított, a tűz és a víz koalíciómániában is 2007 novemberében tartottak EP-választást) Tőkés ja inkább otthon marasztalta a választópolgárt, mintsem urna elé vitLászló független jelöltként indult az RMDSZ ellenében. A kampány te volna őket (az idén a magyarlakta megyékben három százalékkal során kapott hideget-meleget az egyre inkább balra tolódó tulipános volt alacsonyabb a részvétel, mint két éve). Tavaly tavasszal, valós politikusoktól, akik meglehetősen éles hangon kritizálták a reformá- versenyhelyzetben (tegyük hozzá, hogy önkormányzati választásotus püspök kampányába besegítő Orbán Viktort is, mondván, hogy kon, melyeken mindig nagyobb a részvétel) az RMDSZ és az MPP beavatkozik a romániai magyar belső ügyekbe. Tőkés szavazótábora együttesen közel százezerrel több szavazót vitt az urnákhoz, egész különösen a tömbmagyar megyékben volt erős, pontosan 513 949-et. de kapott voksokat egyes színromán Kárpáto- Ha az eredményt nézzük, A kampányra nem lehet panasz, beleadtak kon túli megyékben is. Az RMDSZ azt mondta, apait-anyait. Kolozsváron turnéztak például – a Tőkés indulása megosztja a magyarokat, és így ugyanaz történt, mint két nemzeti összefogást erősítendő – a Fásy mulató veszélybe kerül a brüsszeli magyar képviselet. A évvel ezelőtt: a romániai állócsillagai, Csocsesz, Bunyós Pityu, Teknő Jenő magyarázat logikusnak tűnt: egyéni jelöltnek magyarok három képviselőt és mások. Orbán is újra elment Tőkésnek segítebejutni nagyon nehéz, de indulásával elvihet ni, de míg két évvel ezelőtt például a sepsiszentannyi szavazatot az RMDSZ-től, amivel a párt a küldhetnek Brüsszelbe. györgyi főtéren hat-nyolcezer ember volt kívánbűvös ötszázalékos küszöb alá kerül. Tőkés A számok még ennél is rosz- csi a két politikus beszédére, most alig ezerkampánystábja – és Orbán Viktor is – azt hanvalahányan mentek el. Sokan gondolják a helygoztatta, hogy a választás lehetősége mozgósító szabb képet mutatnak: zetet abszurdnak – miközben az RMDSZ már erejű lehet, így olyanok is elmennek szavazni, „csont nélkül” a lista első sokadszorra az autonómiával kampányolt, akik évek óta kiábrándultak az RMDSZ-ből Nyárádszeredán a párt helyi emberei ötödször (tény, hogy választásról választásra egyre keve- két szereplője jutott be, (!) akadályozták meg az autonómiáról szóló sebb magyar szavaz a tulipánra: míg az 1990-es a harmadik mandátumot népszavazás helyi kiírását. Nem csoda, ha a parlamenti választásokon az alsóház esetében visszaosztásból kapták nyárádszeredaiak hatalmas plakáttal mentek el 991 ezer ember szavazott rájuk, 2008 novembeegy marosvásárhelyi RMDSZ-rendezvényre, és rében szintén ebben a kategóriában már csak ezen a következő szöveg állt: „Szavazzátok meg 425 ezer voksot kapott a párt – ez még akkor is drámai csökkenés, ha az autonómiát, ne csak kampányoljatok vele!” tudjuk, hogy időközben legalább 150 ezer fővel csökkent a magyarok Érdemes azon is elgondolkodni, miért történt mindez. Tőkés száma Romániában). A két évvel ezelőtti voksoláson tehát – szokat- László brüsszeli jelenléte fontos, de a kijutás módjában nem lehet lanul éles hangú kampány után – váratlan eredmény született: mind- nem észrevenni a személyes indokokat. A politikai üzenet is egyértelkét fél simán vette az akadályt. Tőkés László független jelöltként is mű: nyíltan szembement a Magyar Polgári Párt elnökével, Szász Jebejutott, 176 533 voksot kapva, és ezzel 3,44 százalékos eredményt el- nővel, és az RMDSZ-szel kötött különalku másnapján már azt nyilatérve; az RMDSZ pedig 282 929 szavazattal, 5,52 százalékot kapott, és kozta, hogy az MPP megbukott. A volt székelyudvarhelyi polgármeskét embert juttatott be az Európai Parlamentbe. tert Erdélyben a balliberális oldal pontosan úgy próbálja meg Az idei választáson már változott a helyzet: Tőkés László és az ál- démonizálni, mint Orbánt Magyarországon, de Tőkés nem tartozik tala vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megegyezett ahhoz az oldalhoz. Az ő esetében valószínűleg az áll a legközelebb az az RMDSZ-szel, és utóbbi listájára feltette az embereit úgy, hogy igazsághoz, hogy az erdélyi nemzeti oldal csárdájában nem fér meg Tőkés volt a listavezető, utána következett két RMDSZ-es, majd Tő- két dudás, és a cél érdekében még az RMDSZ-szel is meg lehetett kés brüsszeli munkatársa, majd megint két tulipános, és így tovább. egyezni. Szász Jenőt persze le lehet győzni, de attól még a probléma A Magyar összefogás listájának nevezett névsorról azonban kihagy- nem oldódik meg: a székelyek jelentős részének elege van az RMDSZták a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) prominenseit. ből, és ebből még Tőkés kedvéért sem engednek. A konfliktus egy Tőkés László az együttműködés megszületése után érdekesen nyi- másik törésvonalat is felszínre hozott: a partiumi és szórványlatkozott: „nem változott meg a véleményem az RMDSZ-ről, de eb- magyarok, valamint a tömbmagyar régiókban élők közötti lényeges ből nem lehet megélni”. különbséget. Előbbiek inkább hajlamosak a kompromisszumokra, a A döntést sokan úgy élték meg Erdélyben, hogy megürült egy kevesebbel is beérik, míg a székelyeknek elegük van a kis lépések popiedesztál, Tőkés 1989 hőséből visszalépett egyszerű politikussá. litikájából, és a rendszerváltás után húsz évvel már látványos eredMás dolog is összeomlott: a nyolc éve építgetett, az RMDSZ lehetsé- ményeket akarnak. A megállapodás után sokaknak lett keserű a szájges alternatívájaként porondra lépő erdélyi nemzeti oldal. A húsz- íze, mások apátiába süllyedtek – az ébredő nemzeti oldal pedig viszfős – és alapszabályában deklaráltan választáson indulni nem aka- szaesett egy évekkel ezelőtti tetszhalott állapotba. ró – EMNT a megállapodással rehabilitálta az RMDSZ-t, és elodázAz anyaországi választási eredmények tükrében érdekes (és gyota annak a lehetőségét, hogy a párt belső tisztulással és megújulás- morforgató) lesz végignézni az RMDSZ visszasündörgését a Fidesz sal erősödjön meg, kivetve magából az egykori szekusokat és újko- mögé. Míg korábban többen nyíltan konfrontálódtak velük (Tamás ri milliárdosokat. Azt üzente ezzel a választóknak, hogy az elmúlt Sándor háromszéki képviselő például a tavalyi önkormányzati kamévtized hibás, sokszor a nemzetárulást súroló RMDSZ politikáját pányban azzal érvelt a polgári jelölt ellen, hogy ha ő győz, fideszes nem követi semmiféle számonkérés, még erkölcsi sem. Tőkés Lász- magyarországi cégek fogják megszerezni és megdrágítani az erdélyi ló, a Securitate egykori áldozata mosolyogva kampányolt a talán ivóvizet), most már közös autonómiakonferenciát szerveznek, és még ma is aktív besúgókkal. örömmel paroláznak a fideszes politikusokkal.

S Z A B A D

E U R Ó P A utalhat? Ha nem, akkor itt van a Furcsány című remeklés (a csúnya

n CSONTOS JÁNOS

egy időben azzal, hogy a szépirodalmi Politikai Nagyjából kánonácsolók kijelentették: „lehetetlenné vált a történetmesélés” (mi tagadás, a rablóprivatizáció fölöttébbmód síkosak voltak, s nemköltészet történései igen vágtak egybe az ösztöndíjosztó alapítványok

kényes ízlésével); egyoldalúan kitagadták a szalonképes literatúrából a politikai költészetet is. A poéta foglalkozzék csak a finom lelkével meg veszélytelen nyelvi rébuszokkal! Így aztán a fennkölt toronytudoroknak nem kellett hivatalból tárgyalniuk az ilyesfajta kínos opusokat. Amikor például a Kortárs folyóirat az őszödi beszéd és a szemkilövések után közreadta Illyés-parafrázisomat Egy mondat a hazugságról címmel, a közlést súlyos, süket csend fogadta. Pedig voltak más irányú kísérletek is a műfaj rehabilitálására: például a harcos balliberális Orbán Viktor-ellenes költemények. Írt ilyet dühből és divatból Orbán Ottó és Faludy György is – fájdalom, egyik mű sem igen kerülhetne be válogatott költeményeik közé. Mennyivel üdítőbb ezeknél Péntek Imre markáns közéleti költészete! A jeles költőről – hála Zsávolya Zoltán fanatikus szervezésének – egész napos konferenciát tartottunk minap a veszprémi várban abból az alkalomból, hogy 67 éves (kétharmad évszázados) lett. A bevallottan kánonegyengető alkalom arra is jó volt, hogy kézhez kapjam poétánk Félrebeszéd című könyvheti verseskötetét. Péntek a jelek szerint ugyancsak túltette magát a politikai költészet tabuján. Előérzetek című versében így ír: „a hallgatás felhőiben / hazugságok olimposza / nem csökkent semmit nimbusza / dübörg’ a médiaüzem / bőszödnél megáll a sors”… Kitalálják vajon, kire és mire

szavaktól meg a panelprolizástól előre is elhatárolódom): „furcsány a mágus tök a lap / amivel ütni is lehet / nagy dolog ez már emberek / pitiz a valutaalap / baloldali és elvszilárd / néhány rohamra meg nem ing / leszarja rózsás elveink / zsebében néhány milliárd / idefigyelj panelproli / tűzön-vízen csak benne bízz / az orbán gyerek jégre visz / és leszakad a fregoli / kinézel ajtón ablakon / mindenütt ígéretek / amit tesz csakis értetek / s rövidül a fűtésszezon / nincs meszsze már a győzelem / s minden rózsaszínben úsz’ / szárazon jár a vízibusz / bár ez kissé előnytelen” – és így tovább. Azért a végét még idemásolnám: „nem tetszik húzz el kisapám / mordul egy-két verőlegény / biztos helyen a nyeremény / furcsány a mágus asztalán”. Ha valaki felfedezte, hogy ezek klapanciák, az nem téved: klapanciapolitikához ez a megformálás illik. De citálhatnék az Alkalmi vers a posztszocializmus állásáról című kegyetlen szabadvers-töredékből is, amely így kezdődik: „évek szállanak a nyári fák alatt / oly vidám az élet (ük) / legalábbis az övék / ezt hirdetik szuggerálják / harsogják lépten-nyomon a közbizalom felkentjei / médiaapostolai (nem az apostolok lován, állami mercedesben) / 16 évvel a nagy bigbang után”. Nagyon tanulságos a folytatás is – főként esztétikailag. Aligha véletlen, hogy rögtön ezután következik a Kádár-szonett: „Támadj föl, János, néped visszavár, / tudósok írják életrajzaid, / kocsmában idéznek vén szakik, / jellemed patyolattiszta már – / amit fizettünk, csórók – nem nagy ár, / szarból kihúzni csöppet sem segít, / s zabálják – nincs más – két pofár- / ra kozmált krumplistészta-elveid. / Legalább látnád, mint változtak át, / elvtársaid, az úri társaság – / a gyűlölt villák most már az övék. / Megeresztheti ki-ki az övét, / a kandallóban lobban új hasáb… / Lopott koponyád bólintva visszanéz.” Versbarátok: olvasgassatok Péntek Imrét!

Nézőpont · Magyar Nemzet 7

Magyar Nemzet

„…a dolgot őt magát nézzük…”

Megvádolt igazságszolgáltatás n KULCSÁR ANNA

jabb politikai támadás indult az igazságszolgáltatás ellen. Sólyom László köztársasági elnöknek a Legfőbb Ügyészségen tett keddi kijelentései erre figyelmeztetnek. Az államfő azt mondta: a bíróságot és az ügyészséget ki kell hagyni a politikai csatározásokból. Az Országgyűlés a jövő héten szavaz a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának betöltéséről, a legfőbb ügyész mandátuma pedig jövő decemberben lejár. Ez a jelenlegi felbolydulás egyik oka. A másik pedig az, hogy a balliberális pártok gazdasági és politikai holdudvarához tartozó személyek egész sora ellen indult az utóbbi két évben büntetőeljárás. Nem mindegy tehát, kik lesznek az igazságszolgáltatás vezetői. A pártelit továbbra is gátlástalanul tör a harmadik hatalmi ág befolyásolására, vezető pozícióinak megkaparintására. A két fontos tisztségről 1990-ben még bizonyos kompromiszszum alapján döntött az Országgyűlés. Györgyi Kálmán és Solt Pál távozása után már nem csak személyi kérdésekről volt szó. Arról is természetesen, hiszen Polt Pétert a balliberálisok a Fidesz emberének tartották. Emiatt alkotmányellenes akciókat indítottak részben Polt leváltásáért, részben pedig a vádhatóság jogkörének megnyirbálásáért. Az SZDSZ parlamenti képviselői sorozatosan tették fel kérdéseiket Polt Péternek, főként arról, miért nem folytatódnak a Keller László által kezdeményezett büntetőeljárások. Az ügyek nagy részében ugyanis az ügyészség nem emelt vádat, illetve a bíróság felmentő ítéletet hozott. A közpénzügyi-feljelentésügyi államtitkár – mint emlékezetes – a Medgyessy-kormány idején kapta azt a megbízatást, hogy tárja fel az állami szférához kapcsolódó visszaéléseket. A politikai államtitkár az első menetben több mint 30 büntetőeljárással próbálta a vádlottak padjára ültetni az előző, vagyis az Orbán-kormány állami és gazdasági tisztségviselőit. Igyekezete teljes kudarccal zárult. Mielőtt az ügyek lefutottak volna, az MSZP és az SZDSZ képviselői rendszeresen és folyamatosan interpellálták Poltot. Az interpellációkra adott válaszait leszavazták. Bárándy Péter akkori igazságügy-miniszter a nyilvánvaló politikai akció támogatásaképpen kijelentette, hogy a legfőbb ügyésznek távoznia kell, hiszen leszavazták a válaszait. Még azt is hangoztatta, ha Polt önként nem áll fel a székéből, jogszabály-módosítással fogják rávenni erre. Ehhez persze nem volt meg az alkotmányozó többségük. A dühöngő politikai kampánynak jóval később, 2004. február 16-án az Alkotmánybíróság (AB) vetett véget. Az AB Polt Péter kérésére értelmezte az alkotmányt. Úgy döntött: a vádhatóság vezetőjét ugyan az Országgyűlés választja meg, ám a tisztségviselő nincs alárendelve a törvényhozó hatalomnak. A parlament nem szólhat bele az ügyészség szakmai munkájába. A legfőbb ügyész az interpellációkra adott válaszában nem köteles ismertetni a konkrét eljárások menetét. A legfőbb ügyész az interpellációk elutasítása miatt nem váltható le. „Az ügyésznek csak a felettes ügyész és a legfőbb ügyész adhat utasítást, a legfőbb ügyész nem utasítható” – hangsúlyozta az AB. A vádhatóság jogkörét korlátozta volna Polt Péter idején az a jogegységi határozat is, amelyet a Legfelsőbb Bíróság öttagú büntetőtanácsa fogadott el 2004. szeptember 27-én. A bírák – ugyancsak Keller László munkájával összefüggésben – úgy döntöttek: amennyiben az ügyészség megtagadja a vádemelést az állam sérelmére elkövetett cselekmények ügyében, az állam másik hatósága pótmagánvádlóként léphet fel a bíróságon. Tehát például adó-, tb- vagy vámcsalás gyanúja esetén az adó- és a vámhivatal kérheti a feltételezett tettes megbüntetését. A Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta a jogegységi határozatot, hogy gátat kell vetni a szerinte ellenőrizhetetlen hatalom, vagyis az ügyészség hibás törekvéseinek. Módot kell adni rá, hogy ha a vádhatóság nem hajlandó az ügyet bíróság elé vinni, más állami fórumok tehessék ezt meg. A jogegységi döntést 2005. november 12-én alkotmánysértőnek nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Nincs két ügyészség – derült ki a döntésből. Az állam nevében és érdekében az alkotmány szerinti egyetlen közvádló: az ügyészség léphet fel. Az AB indokai szerint a kormány és az ügyészség közötti vita nem zárható le az alaptörvény megsértésével. A kormányzó erők az utóbbi hónapokban is a régi gyakorlatot követték: interpellációkat nyújtottak be, a legfőbb ügyész válaszát pedig több alkalommal leszavazták. Majd elhíresztelték, hogy a vádhatóság vezetője emiatt nemsokára lemond. Minderre az indította őket, hogy büntetőeljárás indult például Zuschlag János, Szilvásy György, valamint a hatodik és a hetedik kerület több szocialista–szabad demokrata vezetője, képviselője ellen. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök márciusban valóságos politikai kirohanást intézett, mert úgy vélte, a bíróság és az ügyészség a Fidesz sugalmazására folytatja eljárásait. Az államfő áprilisban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén tiltakozott a miniszterelnök felszólalása miatt, e hét keddjén pedig a Markó utcai igazságügyi palotában, az ügyészség napján mondott beszédet, elutasítva a befolyásolási kísérleteket. A folyamat nem zárult le. A Legfelsőbb Bíróság vezetőjének posztja – a szocialisták elutasító magatartása miatt – egy esztendeje betöltetlen. A Solt Pál helyébe lépő Lomnici Zoltán hatéves mandátumának lejártát követően Sólyom László ugyanis hiába állított jelölteket, a titkos szavazáson három alkalommal sem jött össze a kétharmados többség. Ez nem vált a jogállam dicsőségére. Jövő hétfőn újabb voksolás lesz: az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bírájáról, Baka Andrásról másodszor mond véleményt a képviselőház.

Forrás: Magyar Nemzet.