Reflektorfénybe kerültek a magyar sérelmek Washingtonban
Romániai emberjogi aktivistákat hallgattak meg az amerikai Kongresszusban
Jelentõs hiányosságok vannak a romániai ingatlanrestitúció terén, és nem
fogunk elsiklani fölöttük – jelentette ki Benjamin L. Cardin amerikai
képviselõ azon a meghallgatáson, amelyet Washingtonban szervezett az
Egyesült Államok Kongresszusának Helsinki Bizottsága.
A meghallgatást követõ, a kongresszusi irodaházban tartott tájékoztatón –
ahol Livia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezetõ igazgatója és dr.
Vladimir Tiºmãneanu, a University of Maryland profeszszora is megjelent –
Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány romániai elnöke kijelentette:
Romániában sok esetben sérül a gyülekezéshez való jog, a politikai pártokról
szóló törvény ugyanis 25 ezer aláírást ír elõ az új pártok bejegyzésénél.
Szintén antidemokratikusnak számít a szervezetek és alapítványok mûködését
szabályozó, idén márciusban módosított törvény, ugyanis eszerint csak
közalapítványok férhetnek hozzá állami támogatásokhoz, ami ellehetetleníti a
mintegy 27 ezer szervezet és alapítvány mûködését. Weber szerint a
párttörvény és az alapítványi törvény tág teret biztosíthat a korrupciónak.
A második pontban a szólásszabadság és a sajtószabadság ügyérõl beszélt. A
büntetõ törvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetet jónak nevezte, de
"meg kell várni, amíg törvény lesz belõle". Harmadik témaként a korrupciós
törvényt elemezte, mely Weber szerint lazán megfogalmazott, és a végrehajtás
is akadozik.
Utoljára, de nem utolsósorban a közelgõ helyhatósági választások miatti
aggodalmának adott hangot, ugyanis a négy évvel ezelõtt más pártok színeiben
mandátumot nyert polgármesterek és helyi tanácsosok idõközben nagy számban
csatlakoztak a kormányzó PSD-hez, ugyanis ily módon tudtak támogatást
szerezni településük részére. A Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke
szerint félõ, hogy ez a klienterizmus kihatással lesz a választások
kimenetelére.
Livia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezetõ igazgatója a két
legnagyobb romániai kisebbség – magyar és roma – helyzetét elemezte. Míg a
romák esetében az ellenük irányuló rasszizmust nevezte a fõ gondnak, addig a
magyaroknál több megoldatlan ügyet is megnevezett: a közigazgatási törvény
kétnyelvûségre vonatkozó része, a magyar tannyelvû iskolák, az egyházi
ingatlanok visszaszolgáltatása, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem magyar kara
és az aradi Szabadság-szobor. Cardin képviselõ azzal zárta a meghallgatást,
hogy Románia az Egyesült Államok megbízható szövetségese a terrorizmus
elleni háborúban és emiatt rendkívül fontos a demokratikus értékrend
meghonosítása a NATO- és az EU-csatlakozás elõtt. Elismerte, hogy történtek
elõrelépések, de figyelmeztetett arra, hogy sok területen még jelentõs
hiányosságok vannak.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány írásos tanúvallomást nyújt be a Helsinki
Bizottsághoz, amelyben részletesen elemzi azokat a jogsértéseket, amelyek a
másfél milliós erdélyi magyar kisebbséget érik.
Moldován Árpád Zsolt, Washington
