A Szent Korona felidézi a Kárpát-medence ezeréves történelmét, kultúráját és felidézi azt a reményt, hogy az itt élő népek együttműködnek a jövő építésében – mondta Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek a szlovákiai Ipolybalogon a nemzeti ereklye másolatának megérkezése alkalmából celebrált ünnepi szentmisén.
2005.08.14.
Államiságunk ezeréves jelképének művészi másolatát az ipolybalogi Árpád-kori templom tornyában helyezték el abból az alkalomból, hogy 701 éve – a Károly Róbert és Vencel cseh király viszályának idején – egy napot töltött a Szent Korona a szlovákiai településen.
Az ünnepi szentmisén Paskai László emlékeztetett arra, hogy az isteni gondviselés Szent István személyében olyan uralkodót adott a magyar nemzetnek, aki képes volt megtartani az Európában független, önálló Magyarországot.
Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Gémesi Ferenc, a külügyminisztérium helyettes politikai államtitkára is részt vett az ünnepi szentmisén.
A korona másolatának elhelyezése alkalmából rendezett ünnepség keretében Csáky Pál feltette a kérdést: Miért kell fejet hajtani Szlovákiában a Szent Korona előtt?
A hetvenes években csúnyán néztek azokra, akik vállalni merték magyarságukat, Ipolybalog mégis vállalta az Árpád-kori templom felújítását – hangsúlyozta a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese.
A község koronatisztetelete több évszázadra nyúlik vissza, a templom tornyát mostanáig is a magyar korona díszítette, ám végre megérkezett Magyarországról a nemzeti ereklye hiteles másolata – jelentette ki.
Az itteni magyarság az 1968-as megszállás ellenére is elutasította a hamis prófétákat, és a szívével gondolkodott, megtartotta nemzeti hagyományait – mondta Csáky.
Gémesi Ferenc kijelentette: akkor voltunk itt a Kárpát-medencében sikeresek, ha jól együtt tudtunk működni ebben a térségben. A korona nemcsak királyi ékszer, hanem történelmi létünk, függetlenségünk szimbóluma is. A helyettes államtitkár hangsúlyozta Szent István szerepét a magyarság, a Kárpát-medencei népek beilleszkedésében az európai népek közösségébe.
Az ünnepség végén felolvasták Mádl Ferenc levelét. A volt köztársasági elnök kiemelte a Szent Korona szakrális szerepét és egyedülálló szimbolikáját Európában. Levelében kifejezte azt a kívánságát, hogy a határon túl élő magyarok továbbra őrizzék meg magyarságukat.
Németh Zsolt arról szólt, hogy "a nemzeti összefogás kényszere naponta dörömböl az ajtónkon." Kiemelte: a Szent Korona a haladó szlovák történészek szerint is közös államiságunk és közös államunk szimbóluma.
A Szent István-i állam mindkét nép érdekét szolgálta. A jelenben arra kell gondolni, hogy a magyarság és a szlovákság által közösen lakott régiók felvirágzása, sikere megvalósulhasson az Európai Unió keretein belül – jelentette ki a magyar Parlament külügyi bizottságának elnöke.
"… így készülünk szelíd háborúra,
mindig magunkért, soha mások ellen,
sót párolunk és vásznakat szövünk,
s míg kisebbítnek, lassan megnövünk!"
(Dsida Jenő)
EGYÜTT – MINDANNYIUNKÉRT
Lélekben, szellemben egységes nemzetért Váralján
Egyes pedagógiai nézetek szerint a kellő időben és helyen elcsattanó pofonnak nevelő, lélekerősítő hatása van. Kamaszodó demokráciánk igen váratlanul, és túl nagy mértékben részesült a makarenkói eszköztár eme gyöngyszemének áldásából az elmúlt év Mikulás napjának előestéjén. Úgy kaptuk a virgácsot, hogy közben igyekeztek elhitetni velünk: az effajta önsanyargatás hasznunkra van, inkább a csípős vessző, mint a nyakunkra telepedő milliónyi "élősdi". Politikai érdekek színes cellofánjába csomagolva hallottuk, hogy a csúfos vereség voltaképpen szerény, de biztos győzelemként is felfogható. Ám ezek a szólamok fűrészporként hullottak az ajándékra áhító külhoni nemzettestvéreink lábai elé.
Ez a kijózanító pofon el kell, hogy gondolkodtasson mindannyiunkat, akik lélekben és szellemiségben egységes nemzetként képzeljük el a magyarságot.
Tavaly Váralján a határon kívüli magyar közösségek jeles gondolkodóival az Európai Unió nyújtotta lehetőségekről, ezek anomáliáiról váltottunk szót. Akkor még hittük, hogy az Európa-szerte általánosan elterjedt és elfogadott kettős állampolgárság intézménye az önhibájukon kívül hazájukat vesztett magyarok számára is erkölcsi elégtételt nyújt hamarosan. Meg sem fordult a fejünkben, hogy felnőtt emberek gyermeki naivitással dőljenek be a politikai erőfitogtatás gerjesztette demagógiának. El sem akartuk hinni, hogy vezető értelmiségiek meggyőzőnek tetsző érveléssel bizonygatják, hogy ezt a "terhet" nem bírja el a nemzetgazdaság. Másfelől ugyanakkor külföldi példák sora bizonyította az ellenkezőjét.
Akkor hát kinek higyjünk? Nos, ez a kérdés vetette fel a többit, amelyekre az idei váraljai találkozón szeretnénk választ kapni.
Megtévesztették-e a választópolgárok nagy részét? Hogyan volt ez lehetséges? Ki a könnyen megtéveszthető?
Ez utóbbi kérdésre adódik a válasz: a hiányosan művelt, tapasztalatlan, irányított "konzum-lény", a FOGYASZTÓ. Tehát csak úgy vehetjük fel a harcot a pénz diktálta multikultúra térhódítása ellen, ha tudásunkat, lelki erőnlétünket folyamatosan karban tartjuk, erősítjük.
Építkeznünk kell tehát, tudásban, tapasztalatban. Túl kell nőnünk a hangzatos jelszavak, transzparensek és brossúrák világán, túl a dél-amerikai filmsorozatok és valóság-show-k tudat-hínárján, a megélhetési politikusok és sztár-újságírók merész frázisok mögé rejtett gőzleeresztő szelepén. Túl minden cukormázon, a valódi értékek világába.
Legyen tehát ez a mostani találkozásunk egy nagyszabású vállalkozás, a
KÁRPÁT-MEDENCEI NÉPFŐISKOLA
Ünnepélyes tanévnyitója, az értékközpontú Magyarország születésének napja. Hirdessünk hát – a költő szavaival – "szelid háborút" a tudatlanság, a restség, a hazugság és félretájékoztatás, a testvért is kirekesztő önzés és kapzsiság, az önkéntesség leplébe bújtatott kiszolgáltatottság, a mindent és mindenkit maga alá gyűrő "Mammon" ellen. Tegyük végre a dolgunkat, induljunk el az általunk jónak vélt úton, hogy egyszer majd megérkezhessünk.
KÁRMENTŐ POLGÁRI KÖR, BONYHÁD

