NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
NE CSAK OLVASSA AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VEGYEN IS RÉSZT AKCIÓINKBAN!

HA NEM ISMER BENNÜNKET, KATTINTSON A: -ra

FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS:
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel kivánnak iratkozni az HL cimlistájára. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a -re. Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévő ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

E HETI AKCIÓINK

1) AZ AMERIKAI KONGRESSZUS ERDÉLYRE VONATKOZÓ JAVASLATA
2) ERDÉLYI TEHETSÉGMENTŐ AKCIÓ
3) VERESPATAK
4) VESZÉLYBEN A BALATON
5) CSIKSOMLYÓ
6) TÜNTETÉSÜNK VISSZHANGJA
7) KÉNYES TÉMA

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1) AZ AMERIKAI KONGRESSZUS ERDÉLYRE VONATKOZÓ JAVASLATA

TO:
Az Ön képviselőjének nevét és E-Mail cimét megtalálja a honlapon.

RE: H. Res. 632

Dear Congressman (Kérem ide ÖN irja be képviseloje nevét),

I am writing to you in the name of the Hungarian Lobby, urging that you support and cosponsor H. Res. 632, which was introduced by Cong. Thomas G. Tancredo (R-CO), and was cosponsored by Representatives Marcy Kaptur (D-OH), Chris Smith (R-NJ) and Tim Ryan (D-OH).

That Resolution calls on the Government of Romania to provide prompt and fair restitution to the various religious communities of properties that had been confiscated by the former Communist regimes.

While respect for religious and property rights is indispensable for a democracy, progress in restoring religious properties to their rightful owners has been extremely slow. As a new member of NATO, Romania ought to be expected to live up to its commitments and thereby advance vital U.S. interests in a stable and democratic Central and Eastern Europe.

Being such a respected Congressman, I would also like to urge you to cosponsor H. Res. 632.

Respectfully yours,

AZ ÖN NEVE ÉS CIME

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2) ERDÉLYI TEHETSÉGMENTŐ AKCIÓ

Fogadj (jelképesen) örökbe!

Az intézményes lehetőségek javulása ellenére továbbra is aggasztóan alcsony, és egyre csökken az erdélyi magyarság iskolázottsági szintje. Falusi környezetből, a szórványokból a gyermekeknek mindössze 5%-a kerül középiskolába. Évről évre csökken az érettségizők száma és aránya, miközben egyre több hátrányos helyzetű tehetséges gyermek kallódik el, hagyja abba tanulmányait a kötelező oktatási ciklus befejezése után. Ennek elsősorban szociális, anyagi természetű okai vannak.

,E helyzeten szeretne enyhíteni az a tehetségmentő akció, melyet erdélyi és magyarországi egyetemi tanárok kezdeményeztek két éve, s melyet a Magyarországi Baptista Szeretetszolgálat fogadott be „Fogadj (jelképesen) örökbe!” programjába. Ennek keretében

2003 szeptemberétől 100 erdélyi falusi vagy szórványvidékről való nyolcadikos vagy a középiskola első osztályába járó, kitűnően tanuló nehéz sorsú magyar gyermek kap két-két magyarországi támogató családtól összesen havonta 9000 Ft-nyi ösztöndíjat.

Az ösztöndíjfelhívást erdélyi magyar újságokban, televíziós műsorokban tettük közzé, és az iskolákba is eljuttattuk. Azok pályázhattak, akik igazolták, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem éri el a létminimumot, és kitűnő vagy jeles tanulók. A beérkezett mintegy 300 pályázatot tanárokból, egyetemi oktatókból álló kuratórium bírálta el. Az első 100 helyre rangsorolt tanuló kap ebben a tanévben ösztöndíjat. A szülők a kuratóriummal kötött szerződésben vállalták, hogy gyermeküket tovább taníttatják, és az ösztöndíjat kizárólag a gyermek szükségleteire költik.

Az ösztöndíjasok egy része nagyszülőknél vagy rokonoknál nevelkedő árva vagy félárva, mások munkanélküli vagy alkalmi munkából élő szülők, gyakran rokkantnyugdíjasok gyermekei. (A rokkantnyugdíj összege kb. 6500 Ft-nak felel meg.) Számos olyan családról tudunk, melyben a gyermek 9000 Ft-ja az egyetlen biztos jövedelem.

A magyar támogatók havonta 10 000 Ft-tal segítik pártfogoltjukat. (Gyakran két támogató adja ösze a havi 10 000 Ft-ot.) A pénzt a Baptista Szeretetszolgálat gyűjti össze és utalja át egy kolozsvári alapítványnak. Az egy-egy gyereknek szánt havi 10 000 Ft 10 %-a a romániai fogadó alapítvány átutalási, adminisztrációs és postaköltségeit fedezi. (A Baptista Szeretetszolgálat teljes egészében továbbutalja a hozzá beérkező pénzt.) A támogatók megkapják „örökbefogadottjuk” címét és fényképét, így levelező kapcsolatba is léphetnek vele.

Programunkat a 2004-2005-ös tanévben szeretnénk kibővíteni, és további 200 gyerek középiskolai továbbtanulását elősegíteni. Kérjük, segítsen! Ha módjában áll, 600 dollárnyi adománnyal tegye lehetővé egy erdélyi falusi magyar gyerek egy évi továbbtanulását! Félévi ösztöndíjat fedező 300 dolláros adományt is örömmel fogadunk.

Amennyiben 2004 szeptemberétől jelképesen örökbe fogadna egy erdélyi magyar falusi gyereket, kérjük, jelentkezzék a Magyarországi Baptista Szeretetszolgálatnál (Pf. 241, Budapest 1391). 600 $-os vagy 300 $-os csekkjét is erre a címre várjuk. A Szeretetszolgálat munkatársai szívesen nyújtanak további felvilágost is a programról akár levélben, akár a 00-36-1-354-0780 telefonszámon vagy az info@fogadjorokbe.hu email-címen.

Köszönettel a program szervezői:

É. Kiss Katalin, Gál Dávid és Péntek János

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) VERESPATAK

Kedves Béla bátyám!

Ha az alábbi linket beírja az internetes keresőbe, bejön egy Verespatak megmentéséért kezdeményezett internetes petíció lapja. Ha a tiltakozó beírja a lap alján az adatait és klikkel egy "send"-et, akkor a rendszer elküld egy levelet automatikusan az EU nagyjainak, illetve a román kormánynak.

www.mindbomb.ro/index.php?where=rosiapetitie

– Erdélyi környezet- és műemlékvédelmi honlapok (ÚJ!)

Használjuk ki ezt a lehetőséget is!

Üdvözlettel,

Balázs D. Attila
Travel.transindex.ro

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) VESZÉLYBEN A BALATON

Kedves professzor Úr! Ma rajta kaptuk a vízügyeseket, amint megnyitották a balatonkiliti zsilipet. Niagaraként ömlik a víz a balatonból. Lefényképeztük, feljelentettük, a rendőrök is fotóztak a helyszínen. Szörnyű, ezek tényleg be akarják tölteni a hatalmas területeket a parton. Holnap filmet is készítünk, de nem tudom, mit lehet tenni egy ilyen elszánbt állami tervvel sezmben. Őrültek, üdvözlöm, Edit Küldöm a cikket, talán nem túl hosszú e-mailnak.
HETI VÁLASZ 2004. május 27.

Parttalan Balaton

Ingatlanspekuláció a rajzasztalon meghúzott határok mögött
határa? Másképpen feltéve a kérdést: hol a part határa? A Balaton mai, vízhiányos állapotában nehéz válaszolni a feltett kérdésre. Nézzük meg a térképet. Csak nem mindegy, hogy melyiket! – figyelmeztetnek a civil egyesületek, amelyek szerint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által készített térképek meghamisítják a partvonalat.

Ahol a part szakad. Az 1998-as nádrendelet kijátszásával zajlanak a természetkárosító beavatkozások

Hatalmas értékről, ingatlanokról, végül is pénzről van szó. A Balaton megóvásáért fellépő egyesületek azt állítják, hogy ingatlanspekulációs céllal csapolták le a tavat. Persze az így nyert szárazföldet csak akkor lehet eladni, akkor lehet rá építeni, ha a hivatalos térkép szerint ott nem víz, hanem belterület van.

Tény, hogy a Balaton partvonalát hatóság jelölte ki. De vajon minek az alapján? Meghamisított térképekkel – állítják civilek, egyesületek, amelyek keresik a jogorvoslást. A korábbi partvonal-megjelölés fogalmát és meghatározási eljárását ugyanis az Alkotmánybíróság 1996- ban eltörölte. Ők erre hivatkoznak.

Balti pontok

A Balaton partjának kijelölését egy 1964-es törvény írta elő. A végrehajtására hozott kormányrendelet a Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóságot (KDTVízig) bízta meg a partvonal és a meder találkozási vonalának meghatározásával. Ennek gyakorlati megvalósításánál azonban egy 1970-ben született tárcaközi határozat már – az előírtaktól eltérően – a balti tengerszint fölötti magasságot (104,41 Bfm) vette alapul. Vagyis nem ott jelölték ki a partot, ahol azt a víz rendszeresen elborítja, hanem egy – tengerszint feletti – pontnál.

Ez sok helyen a szárazföldre esett, máshol pedig mélyen a Balaton medrében jelent meg. Ezeket a vonalzóval megállapított területeket 1972-ig a KDTVízig megküldte a földhivataloknak bejegyzésre, miközben a Balatonra a balti mértékegységre való átigazításról csak 1973-ban született meg a hatósági (113/1973/ OFTH) utasítás. Akkor rendelték el a magassági felméréseket is, a valós állapotokat pedig csak 1978-ban és 1985-ben helyszínelték. A rajzasztalon meghúzott úgynevezett jogi partvonal a belterület határaként azonban mind a mai napig megjelenik a vízügy és a földhivatalok térképein.

Annak ellenére történik ez, hogy a 17/1996-os alkotmánybírósági határozatnak megfelelően az akkori kormány egyértelműen rendelkezett a meder és a part vonalának megállapításáról. Eszerint – a már állandósult part kivételével – a mértékadó vízhozam mellett kell megjelölni a partvonalat.

Veszélyben a nádasok

A 72/1996-os kormányrendelet ellenére a jogi partvonal nemcsak a Balaton jelenlegi hivatalos partvonala, hanem e fogalom a jogalkotásban is tovább él.

A 2000-ben megszületett úgynevezett Balaton-törvényben több helyen szerepel, de meghatározó a 16. paragrafus, amely arról rendelkezik, hogy a tó belterületi határa a jogi partvonal. Ez sok helyen több száz méterre van a mederben, vízben, nádasban. Odáig minden beavatkozás megengedhető, így a kotrás, feltöltés, mederalakítás. A KDTVízig a 2000-es törvénynek és a rá következő kormányrendeletnek eleget téve a régi – hamisított – partvonallal készítette el a Balaton partvonal-szabályozási tervét és adta át azt további tervezésre a VÁTI Magyar Településfejlesztési és Urbanisztikai Kht.-nek (VÁTI).

A Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készített tanulmányterveket ezekben a napokban véglegesítik és íratják alá az egyes balatoni önkormányzatokkal, hogy legkésőbb július 31-ig minden egyes településre – példátlan módon – külön-külön kormányhatározat szülessen belőle. Lapunkat a KDTVízig sajtóreferense úgy tájékoztatta, hogy a partvonal-rehabilitációs terveket június 30-ig lezárják, eddig az érintett önkormányzatok egyharmadával egyeztettek.

A VÁTI tehát eleve nem valós állapotokat tükröző térképek alapján dolgozott és jelölt ki többek között az előírtaknál nagyobb százalékban úgynevezett közhasznú parti sétányokat a nádasokban is, s a KDTVízig előírása alapján vagy több száz kikötőt jelölt be a tanulmányterveiben.

A tervezett építkezések a még érintetlen északi természetes partot veszik célba. Tihanytól Vonyarcvashegyen át Balatonmáriafürdőig láncszerűen fűzik föl – a térképeken – a kikötőket a nádasokban. A környezetvédelmi törvény ugyan szigorúan megtiltja az ilyen jellegű természetkárosítást, az úgynevezett 1998-as nádrendelet pedig a nád minősítésétől függetlenül tiltja a beavatkozást. A 2000-es törvény egyik rendelkezése azonban megengedi, hgy a IV-V. osztályú nádasban – a már elláposodott füzesekben – kikötőket, strandokat építsenek. Ezért a KDTVízig térképein, majd a VÁTI tanulmányterveiben következetesen IV-V. osztályú nádat tüntettek fel az I. és III. osztályú helyén is – ha egyáltalán feltüntették a nádasokat.

A környezetvédő egyesületek ez ellen, amint a Balaton partvonalának jogtalan meghatározása ellen is felléptek, az érdekek azonban erősebbek. Az úgynevezett településfejlesztés, "minőségi" turizmus, nagyszabású idegenforgalmi elképzelések reményével megnyerték a helyi polgármesterek többségét, akik sem a jogszabályok rejtélyeivel, sem a valós szándékokkal nincsenek tisztában. A Balaton medrének további beépítését több évtizede tervezik, ezért – noha az az állam kizárólagos tulajdona – hatalmas nádasok, vízi területek kerültek magántulajdonba.

Balatonmáriafürdőn például egybefüggő tizenhét hektár nádast szerzett meg az Agro-Pannon Kft. Hasonlóan jogszabályellenesen kerültek ki a vízügy kezeléséből balatoni területek Badacsonytomajnál, Badacsonytördemicnél, Balatonkenesénél. A VÁTI által meghúzott öt-harminc méter széles sétányok részben ezekhez az új, mederben lévő "birtokokhoz" nyitnak bejárási lehetőséget, de egyben magántulajdonú telkekből is levágnak e célra telekrészeket. Sok érintett tulajdonosnak viszont erről fogalma sincs, mivel nem tudnak a tervekről, és meglepetésként fogja őket érni a hamarosan kormányhatározattá váló kisajátítás, ami ellen állítólag fellebbezni sem lehet.

Folytatás az EU-bíróságon

A Balaton medrének "hasznosítását" az északi oldalon eddig a földtani viszonyok szerinti magas vízállás akadályozta. A mostani tervezéskor Kling István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelet igazgatója utalt is egy 1982- es határozatra, amely azt írja le, hogy akár 2,2 méter magas partfalakat is építhetnek.

Az úgynevezett partrehabilitációnak és az azt kísérő vízleengedésnek ez az egyik kulcsa: a magas vízállásnál túl költségesen, lassan és nagy munkával lehetne megépíteni e partvédő műveket, ezért 1998 és 2000 között szabályosan lecsapolták a Balatont. Ezért a hivatalos jegyzőkönyvek szerint 1,2 milliárd köbméter vizet bocsátottak le folyamatosan a Sió csatorna zsilipén keresztül.

Kezdetben a túl sok vízzel, később az aszállyal magyarázták a "jelenséget", az Országos Meteorológiai Szolgálat majd nyolc évtizedre visszamenő kimutatása szerint hasonlóan csapadékos, illetve száraz években sem következett be az, ami most történik a Balatonnal. Az esős ősz ellenére november végére már csak huszonhárom centiméter volt a víz a siófoki 0 mérőpontnál a kívánatos száz helyett.

Ezekben a napokban a tavaszi szintemelkedés után ismét csökkenni kezdett a víz, noha "medárdosan" esett az eső. A vízgyűjtő területen belvizes tavak alakultak ki. Az új vízügyi szabályozás koncepciója is azt tartalmazza, hogy a Balaton vizét a beruházók építési elképzeléseinek érdekében alacsonyabban tartsák a korábbinál. Sőt a vízügyesek számolnak a mostanihoz hasonló esőzésekkel, ezért a Sió csatorna áteresztőképességét az eddigi sokszorosára növelnék.

Miközben a Balaton partján élők aggódva figyelik a vízszintet, az ökológusok vészharangot kongatnának a Balaton károsodása miatt – ám alig hallatszik a szavuk -, a civil egyesületek a politikusokat, kormányzati hivatalokat ostromolják a törvényesség betartását követelve. Nem sok sikerrel. Ezért elkészítették jogi keresetüket, amelyet az EU luxemburgi bíróságához nyújtanak be, hogy ott megállapítsák a jogszabályok megsértését. Céljuk az, hogy a Balatont megóvják a mederszűkítéstől, és megőrizzék a nádasokat.

Moldoványi Tibor

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) CSIKSOMLYÓ

Abzug Koppány, le vele…

Már csak határainkon túl nyílik alkalom arra, hogy százezer magyar egyszerre énekelhesse a Himnuszt.

A hétvégén az idegenek által rendőrileg megszállt székelyföldi Csíksomlyón adódott mód ennek fölismerésére. Az ezer székely lány napján, június 5-én Erdélyben első alkalommal mutatták be az István, a király című rockoperát, Sörényi Levente és Bródy János művét. Kereken húsz évvel a belső-magyarországi ősbemutató után juthatott el a Szent Korona örök tartományába, Erdélybe az előadás.

A Teremtő lehetővé tette, hogy az esti előadást ne moshassa el eső, és a rockopera végén a Csíksomlyó mellett magasodó Szent-dombon százezer magyar – címeres zászlót lobogtatva, gyertyát égetve – együtt énekelhesse: megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt.

Csíksomlyó szabad volt ekkor: 83 évvel a katasztrofális nyugat-európai, amerikai közös döntés: Trianon óta először, néhány órára.

A Magyar Televízió azonban a jelek szerint ellenséges megszállás alatt nyög. Ahogyan egy titokzatos junta nemrégiben a magyar szabadság napjának megünneplését is a kettes csatornára száműzte, úgy ezúttal is a csupán néhány százezer ember által fogható műholdas adás közvetítette a történelmi eseményt. Még a Duna tévé sem hömpölyögtethette István és Koppány küzdelmének drámai jeleneteit…

Aki a magyar2-n látta a közvetítést: megértette, miért.

Mert milliók kaphattak volna magyarságélményt. Milliók érezhették volna meg, mennyire jó nemzethet tartozni. A vagyonából nagyrészt kifosztott, életkedvétől csaknem megfosztott nemzet fölismerhette volna, hogy nagyszerű, nemes közösség így is. Hogy lehetséges és érdemes megszabadulnia az újból rátelepedő szörnyállam, a pártállam iszonyatától.

A rockopera megjelenítette azt is, kik tartják markukban a médiát. Azok, akiknek Koppány népe "bugris bunkó", akik "Abzug, le vele" rikoltozással üldözik mindazt, ami nemes és magyar. Akik hol Istvánt bőszítenék Koppány ellen, hol Koppánynak ajánlják föl, hogy megmérgezik az ellenfelét.

A drámában mindkét hős elzavarta a talpnyalókat.

Ma a médiában ülnek ezek szellemi utódai… Ma egy jelképes találkozó nevét ellopva Balatonszárszón találkoznak, meghívva a jelenlegi miniszterelnököt is, hogy az "baráti környezetben" magyarázhassa meg nevetséges bakiját, az ingyenes óvodai ebédre a hídavatáson tett hamis ígéretét.

Még Szent László alakjával is visszaélnek. A kiváló magyar uralkodó nevét, amelyet a Ferencváros és Lágymányos közötti Duna-hídra illesztett Koppány népe, nos ezt a nevet most lelopták, s ráragasztották a szekszárdi hídra.

Ne okozhasson zavart Budapesten egy Szent László-híd, így is bosszantó baj, hogy Árpád-híd, Szent Margit-híd és Szent Erzsébet-híd ível át a folyón abban a városban, amelynek ingatlanait rohanvást lopják át idegen tulajdonba.

Sportolók tudni vélik, hogy a Népstadion – újabban Puskás Ferenc Stadion – felső lelátóit azért akarják lebontani a "balatonszárszóiak", hogy ne tudja nyolcvanezer magyar együtt énekelni a Himnuszt.

Budapest már tilt, Bukarest már tűr, ha a magyar Himnuszról van szó.

Itt, Esztergomban Szent István megkoronázása ünnep akkor is, ha az távoli tartományban, színpadon történik. Az ezer székely lány napján, a rockopera végén nemzettársainkkal együtt énekeltük, és mélyen átéreztük: nyújts feléje védőkart, ha küzd ellenséggel.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6) TÜNTETÉSÜNK VISSZHANGJA

News Story

May 27, 2004 – Volume XII, Issue 22
Magyar cyanide protests

THOUSANDS of Hungarians at home, in the US, Canada, the EU and Romania recently staged an international protest to raise awareness while demanding immediate intervention to prevent the launch of operations at Europe's largest open surface gold mine in mostly populated 'Hungarian' town of Rosia Montanã (aka Verespatak), in northwestern Romania.

Béla Lipták, spokesman for the Danube Environmental List said that the demonstration in the US took place recently at the New York City Donnel Library Center (pictured).Under recent international pressure Miklós Persányi, Minister of Environmental and Water Affairs, and his Romanian counterpart Speranta Ianculescu, have agreed to pay a visit to Rosia Montanã on June 11.

Richard Hill, CEO of the gold mining company SC Rosia Montanã Gold Corp (majority owned by the Canadian company Gabriel Resources Ltd) was unavailable for comment. Rosia Montanã is near to the controversial Baia Mare (aka Nagy Bánya) gold mine which spilled cyanide in January 2000 decimating the fauna and flora of the Tisza, Hungary's second longest river. The Hungarian Government sued Romania and the Australian mining company Esmeralda for damages.

In a separate development, environmental experts were recently bedazzled by the strong stench and thick white foam on the Rába river, flowing from Austria into western Hungary at Szentgotthárd. Gyula Hompasz, spokesman for the environmental supervision NDKF said the water was contaminated with Naphthalene Sulfonate, a chemical used in leather tanneries. Austria admitted fault, but it is unlikely Hungary will file for compensation, said Hompasz. Naphthalene Sulfonate is hazardous to the respiratory and blood systems.

Send this story to a friend

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

7) KÉNYES TÉMA

(Idén, a Magyar Lobbinak az volt az egyik akciója, hogy március 19-én elmentünk a német megszállás 60-ik évfordulós megemlékezéseire, s azokon igyekeztünk a pozitivumok hangsúlyozásával a megbékélést szolgálni. Magam a new yorki Binai Zion megemlékezésre mentem el, de ott nem kaptam szót.
Ezen akciónknak nagy visszhangja volt, (majdnem egyértelműen negativ: legtöbben azt irták, hogy reménytelen, nem érdemes..), de volt a levelek között néhány, mely az HL fiataljainak integritását is megkérdőjelezte és az ő soraikat igyekezett faji alapon megbontani.
Alábbi soraim a Magyar Lobbi fiataljainak integritása és a mi megbékéltetési igyekezetünk őszinteségének védelmében iródtak, válaszként (a sok levél közül kiválasztott és az HL-t képmutatással vádoló) két nyilas és két cionista levéliró leveleire. Neveiket és nyomdafestéket nem tűrő leveleik tartalmát nem hozom nyilvánosságra, de a nékik irt válaszomat ide mellékelem, mert fontosnak tartom, hogy a szélesebb magyar közvélemény is elutasitsa az ilyen testvérharcot szitó uszitás mindkét végletét.)

Nekem általában könnyen megy az irás, de most mégis nehezen szántam rá magam. Nehezen, mert egyrészt a Magyar Lobbi több olyan levelet is kapott, melyeket nem lehet szó nélkül hagyni, másrészt viszont válaszolni sem érdemes a levelek iróinak, mert oket a mi igazunkról (nyilasokat és cionistákat) meggyozni úgysem lehet. Igy jött az a gondolatom, hogy megpróbálom egy nyilvános levélben megvédeni a Magyar Lobbink azon álláspontját, hogy igenis lehetséges az oszinte megbékélés a zsidó és a nem-zsidó magyarság között.

Azért indul nehezen ez az irás, mert érzem azt is, hogy errol a „tabu" témáról csak teljesen oszintén szabad irni, de érzem azt is, hogy egyetlen megfontolatlan szóval többet árthatok magának a megbékélés ügyének, mintha hallgattam volna. Ezért újra és újra elolvasom a kapott négy levelet és minél többször olvasom azokat annál jobban kezd hasonlitani a két nyilas levele a két cionistáéra (két olyan zsidó nacionalistákéra akik nem Izraelben élnek).

Az udvariatlan hangnemük mellet közös vonása ennek a négy levélnek, hogy szerzoikben gyulölet és bosszúvágy forr, hogy nem emberben, hanem fajban gondolkoznak és, hogy nem szüloföldjük népéhez, hanem valami absztrakt ideológiához huek, ahhoz ragaszkodnak.

Ezzel szemben, a Magyar Lobbi motorja nem más, mint a hazaszeretet, a nagy magyar család szeretete. Számunkra teljesen mindegy, hogy ki honnan jött, csak az számit, hogy magyarnak tartsa magát, hogy szeresse a magyar népet. Olyan ez a szeretet, mint amit a nagypapa érez az unokái iránt, kiterjed az mindenkire, nincs annal elofeltétete, mert egyszerüen azért szeretem a honfitársaimat, mert családtagok.

Persze egy praktikus szinten azzal is tisztában van a Magyar Lobbi, hogy a testvérharc gyengit minden közösséget, hogy csak egységben erős a nemzet. Ezért is célunk, hogy visszahozzuk, a ma már csak szép emlékként felderengő, 1956-os nemzeti egységet. Tudjuk, hogy a megbékéléshez szükséges a tények, az igazság elfogadása, szükséges a bocsánatkérésre való képesség is, de szükséges a megbocsájtási készség is. És ami a legfontosabb, szükséges a jóindulat, a megértés légköre, tehát az, hogy azt hangsúlyozzuk ami összeköt és ne azt ami elválaszt.

Keresztény barátaimnak gyakran mondom, hogy kettőn áll a vásár és ezért ideje lenne már egyszer világosan kimondanunk azt is, hogy hazánk felvirágoztatásához Magyarország zsidó etnikuma a multban rendkivüli módon járult hozzá és ennek ellenére igazságtalan és kegyetlen elbánásban lett később része.

Aztán azzal szoktam folytatni, hogy ideje lenne, ha mi keresztények kevesebbet emlegetnék már a Kún Bélákat és Rákosi Mátyásokat és többet az Angyal Pistákat. Amikor ezt mondom, akkor sokak szemén látom, hogy azt sem tudják ki volt Angyal Pista! Pedig bizony tudni illene! Tudni illene, hogy volt egy Auswitzből hazatántorgott magyar zsidó fiu, akiből 1956-ban a Tüzoltó utcai szabadságharcosok parancsnoka lett. Bizony tudni illene azt is, hogy amikor Angyal Pistát utolsó útjára vonszolták Kádár pufajkásai, akkor ennek a zsidó srácnak, ennek a magyar hazafinak, azok voltak az utolsó szavai, hogy "éljen a szabad Magyarország"!

Zsidó származású barátaimnak is gyakran mondogatom, hogy ketton áll a vásár, hogy az lenne a szép, ha ok állanának ki megvédeni magyar népüket a "bunös nép" meg a "Hitler utolsó csatlósa" vádjaitól. Az lenne a szép, ha ok figyelmeztethetnék a világot, hogy a szörnyuség ami történt, az egy a németektol megszállott országben ment végbe.

Elgondolkoztató az is, hogy amikor a zsidó származású barátaimnak mondom, hogy a Szálasiak és Bakyak helyett többet emlegethetnétek a Koszorús Ferenceket, és Baránszky Tiborokat akkor sokuk szemén látom, hogy azt sem tudják kik voltak ok! Pedig bizony tudni illene, hogy Magyarország volt az egyetlen német szövetséges, mely fegyverrel védte meg fővárosa zsidó polgárait és hogy a páncélos ezredest, aki 1944 július 6-án 24 órát adott a náciknak a Pestről való kikotródásra, úgy hivták, hogy Koszorús Ferenc. Bizony a teljes igazsághoz az is hozzátartozna, hogy nem csak Raul Wallenberg, de a pápai nunciust segito Baránsky Tibor is a zsidó származású magyar honfitársainak ezreit mentette meg.

Igen, itt az ideje, hogy kimondjuk a teljes igazságot és itt az ideje, hogy kimondjuk egymásról a jót is. Itt az ideje, hogy az embereket ne a szerint osztályozzuk, hogy kik voltak a szüleik, hanem annak alakpján, hogy ők milyen emberek voltak. Itt az ideje, hogy egyaránt megemlékezzünk a deportáltakról, attól függetlenül, hogy 1945-ben vagy 1951-ben vitték el őket és, hogy a kárpótlást, különösen az erkölcsi kárpótlást megadjuk minden ártatlanul megalázott honfitársunknak.

Itt az ideje, hogy történelmünk szereplőit oda soroljuk ahová valóak: a Szálasikat és Rákosikat származásuktól függetlenül egyaránt a hazaárulók közé, mig a Koszorus Ferenceket és Angyal Pistákat pedig egyaránt nemzetünk hősei közé.

És leginkább itt az ideje annak is, hogy megnyugtassuk a zsidó származású magyar anyákat, hogy nincs félnivalójuk a magyar hazaszeretet, a magyar nemzeti öntudat újraébredésétol, mert az o gyermekeik is tagjai a családnak melyet mi védünk, melyre mi büszkék vagyunk.

Viszont itt az ideje annak is, hogy kiközösitsük sorainkból a gyulülködést és testvérharcot szitókat, hogy visszahozzuk a kulturális pluralizmusnak azt a légkörét, mely Magyarországot a multban jellemezte. Itt az ideje, hogy visszahozzuk azt a befogadó és toleráns légkört, mely lehetové tette, hogy a világon elsonek nálunk mondasson ki a vallás szabadsága, a légkört, mely a szabadelvu Deák Ferenc idejében a latin nyelv használatát azért rendelte el az Ország Házában, hogy ne sértse élo nyelv használata a kisebbségeink önérzetét.

Igen, itt az ideje, hogy a magyarság újra bemutatkozzon a világnak. Itt az ideje, hogy a "betört ablakú kirakatok és az orizetlen irószövetségi gyüjtoládák népe" a ma már szabad hazájában átvegye a szót és kussot parancsoljon a gyulölködoknek.

Lipták Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Discussion/Fórum