NE CSAK OLVASSAD AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VÉGY RÉSZT AKCIÓINKBAN! NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
NE ÁTKOZZAD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYUJTS GYERTYÁT!
FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS:
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a -re.
Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévő ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
E HETI AKCIÓINK (TENNIVALÓINK):
1) A SZABADSÁGHARC 50-IK ÉVFORDULÓJÁNAK ELÖKÉSZÜLETEI
1a) Sikeres volt az HL levélakciója Bush elnökhöz
1b) A Menora szerkesztöjének üzenete
HÁTTÉRANYAG:
2) KÖZÉRDEKÜ HIREK
2a) Ékezetek
2b) HL akció levelek szünete
3) SIMONYI ANDRÁS NAGYKÖVET VISSZAHIVÁSÁRÓL
3a) Márciusi ünnepség Washingtonbqan
4) A PÜSKI HÁZASPÁR 70-ik HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓJA
5) TANKÖNYVEK A DÉLVIDÉKRE (HASZNÁLT IS LEHET)
6) MAGYARORSZÁGI ÖSZTÖNDÍJPROGRAMOK
7) LEVELEK GYURCSÁNY KÖSZÖNETÉRÖL A FELSZABADITÁST ILLETÖEN
7a) Glaser János levele
7b) Körömi Attila levele
8) BUSH POZSONYI LÁTOGATÁSÁNAK VISSZHANGJA
9) MÉSZÁROS MÁRTA TEMETETLEN HALOTT C. FILMJÉRÖL
9a) Daroczy Szabolcs
9b) Lipták Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
AKCIÓK:
1) A SZABADSÁGHARC 50-IK ÉVFORDULÓJÁNAK ELÖKÉSZÜLETEI
Szörényi Éva, az évforduló amerikai elökészületeit szervezö bizottság elnökasszonya szerint céljaink között szerepel egy a nyugati magyarság adományaiból felállitott emlékszobor Budapesten (támogatva Egervári Gyula kezdeményezését) és annak elérése, hogy Bush elnök 2006 Október 23-án beszédet mondjon a "szabadság fövárosában", Budapesten. Mint alább olvashatjuk, valószinü, hogy Bush elnök idén összel is ellátogat Budapestre.
Kérünk minden HL tagot és amerikai magyar egyházat, szervezetet, rádiót, TV-t és ujságot, hogy ismertessék igyekezetünket, nyomtassák ki és terjesszék az alábbi levelet, hogy azt aláirásukkal ellátva a magyarság ezrei küldjék a Fehér Házba.
TO: president@whitehouse.gov
SUBJECT: Visit to the "capital of freedom": Budapest
Dear Mr. President,
It was marvelous to hear your eloquent words, calling for American leadership in the struggle for universal freedom and liberty. As a member of the American-Hungarian lobby, I am proud to say that we American-Hungarians are with you in this struggle. Our nation has shed more blood for freedom and liberty than any nation on this planet. I am also proud to say that America always stood with us in our many struggles for freedom and liberty.
After the fall of our first fight for freedom against Hapsburg oppression, it was the Hungarian Hussar officer Michael Kováts, who organized the cavalry of George Washington's Continental forces and helped to defeat the Brittish at Trenton in 1777. After the defeat of our second fight for freedom in 1948, the leader of the revolution Louis Kossuth on January 7, 1852, was ininvited to speak to the Senate and to the House of Representatives – an honor previously accorded only to the Marquis de Lafayette. He said:
"..your fathers raised a home to freedom more glorious than the world has ever seen…Your principles will conquer the world by the glorious example of your freedom…it will be a noble joy to this great Republic, to feel that the moral influence of your glorious example has operated this happy development in mankind's destiny."
When the Communists crushed our fight for freedom in 1956, it was the United States that offered protection to Cardinal József Mindszenty, admitted tens of thousands of our refugees and gave scholarships to thousands of Hungarian students.
Because we stand together for freedom, I would like to respectfully ask you Mr. President that during your visit to Europe later this month, you visit Budapest, – in the eyes of many, the "capital of freedom". When there, you might want to see the Crown of St. Stephen, which the United States protected for Hungary from the nacis and communists, the apartment of Cardinal Mindszenty at the American Embassy and the House of Terror, where you can get a sense of what it was like to live under the nazis or the communists.
The 1.5 American-Hungarians would be grateful if you visited the capital where Communism was mortally wounded by the freedom fighters of Budapest in 1956. We would also be grateful, if during your visit you would mention that all national minorities of Europe should be given the right to freely elect their own local self government.
Respectfully yours,
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxx
1a) Sikeres volt az HL levélakciója Bush elnökhöz
Több mint ezer olyan levelet kapott a Fehér Ház, mely kérte, hogy Bush elnök látogassa meg a "szabadság fövárosát" Budapestet. Ez volt az HL egyik legsikeresebb akciója, mert abban résztvett a tagságnak majdnem fele. Mint alább olvashatjuk, az eredmény sem maradt el!
Az amerikai elnök még az év vége előtt Budapestre látogathat – mondta az Egyesült Államok magyarországi nagykövete csütörtökön újságíróknak.
George H. Walker nagykövet azt mondta: erősen reméli, hogy George W. Bush amerikai elnök még az év vége előtt Budapestre látogat. Erről a Magyar Rádió Krónika című műsora számolt be.
A misszióvezető beszámolt arról, hogy tervezik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök amerikai útját is, de hivatalos meghívás és időpont még nincs.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, akivel Walker nemrégiben találkozott, egyelőre nem készül az Egyesült Államokba.
Mint elhangzott, Somogyi Ferenc külügyminisztert április 1-jén Washingtonban fogadja amerikai partnere, Condoleezza Rice. George H. Walker tájékoztatása szerint a külügyminiszteri találkozón várhatóan szóba kerül Irán, a kínai fegyverembargó egyesek által tervezett feloldása, a Közel-Kelet, a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok, valamint az amerikai vízumkiadás.
Utóbbi kapcsán az amerikai nagykövet megjegyezte: ő személy szerint reméli, hogy a washingtoni kongresszus módosítja a jelenleg hatályos törvényt, Bush elnök azonban addig is minden tőle telhetőt meg kíván tenni azért, hogy a törvény adta keretek között rugalmasabb legyen az amerikai vízumkiadás gyakorlata.
Arra a kérdésre, hogy miért csökkentette az idén az Egyesült Államok a Magyarországnak szánt katonai segélyt, holott Lengyelországnak jelentősen növelte, a nagykövet azt felelte: azért, mert a magyar fél tavaly még a fölajánlott tízmillió dolláros keretből is csak hatmilliót használt fel.
(MTI)
xxxxxxxxxxxx
1b) A Menóra szerkesztöjének üzenete
Kedves Bela,
két hete egy riportban számolunk be a TV müsoromban a könyvedről. ABLONCZY történésszel
—
Best regards,
pufi mailto:menora@rogers.com
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
HÁTTÉRANYAG:
2) KÖZÉRDEKÜ HIREK
2a) Ékezetek
Azok a föleg idösebb HL tagok, akik még nem töltötték le a magyar ábc-t a számitógápükbe, nem tudják olvasni az HL ékezetes anyagát. Mivel nyelvünket ilyen okokból nem csonkithatjuk meg, de ugyanakkor a levelek olvashatóságát is szolgálni szeretnénk, alább ismertetjük (Ziegler Géza jóvoltából) a magyar ábc letöltésének mikéntjét. Ha valakinek további kérdése lenne, Gézát eléri a gezazglr@aol.com cimen.
Megprobalom a W98-asrol az instrukciot megadni. Lehet, hogy lesz egy ket elteres, de ez csak kismerteku.
A beallitast ket lepesben kell megoldani: az elso a "keyboard" atallitasa.
1. START-Settings-Control Panel-KEYBOARD (Az XP-nel Date, language, stb re kell kattintani.)
A Keyboardon a Language oldalon ADD-al a Hungariant kell valasztani. Ezen az oldalon kivalaszhato a tobbgomb lenyomasaval torteno valtoztatas an angol es magyar kozott, valamint az ENABLE INDICATOR ON TASKBAR is.
Ezutan az Apply es OK-vel tavozni kell.
2. A masik a Winows Setupban a Multilanguag Support beallitasa.
A Control panelben az ADD/REMOVE PROGRAMMra kell kettot kattintani. It a Windows Setup oldalon a Components kozott meg kell csekkolni a Multilanguage Supportot.
Itt esetleg a gep a System Disket keri majd, attol fuggoen, hogy mi volt eredetileg betaplalva. Ezutan csak az Appy es OK-t kell megkattntani es kesz az egesz. A magyar betuk a jobboldalon a 0-= []l;' betuk helyen jelennek meg.
Geza
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2b) HL akció levelek szünete
Március 9 és április 1 között Ázsiában leszek. Az onnan való visszaértemkor könyvem kefelenyomatait kell javitanom és a Siemens vállalat megnyitó elöadására (keynote address) kell készülnöm. Igy valószinü, hogy legközelebb április 8-án jelentkezem a következö HL akció levéllel. LB
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3) SIMONYI ANDRÁS NAGYKÖVET VISSZAHIVÁSÁRÓL
Az alábbi ujságcikk a Californiai Magyarság e heti számában jelent meg. Hireink szerint Simonyi András lemondta a március 13-ra, a Los Angeles-i Magyar Házba tervezett ünnepi beszédét, de köszöntöt tervez mondani a washingtoni követségre meghivottaknak március 15-én.
xxxxxxxxx
Lipták Béla*
Simonyi András Nagykövet Visszahivásáról
Én Simonyi András tevékenységére először csak múlt december 5-én figyeltem fel, amikor a postai és konzulátusi szavazási lehetőségek leszabotálásával elérte, hogy az amerikában élő magyar állampolgárok ne vehessenek részt a népszavazáson. A sok tizezerből összesen 70-en szavaztunk, azoknak is fele követségi alkalmazott volt. Persze nem csoda, elvégre nekem is 12 órámba és 250 dolláromba került, hogy Washingtonba utazva leadhassam szavazatomat.
Ekkor kezdtem jobban odafigyelni Simonyi nagykövet tevékenységére. December közepén olvasom állitását, hogy Ő azért lépett be a kommunista pártba, mert magát kommunistának álcázva kivánta a rendszert belülről rohasztani. (Kiváncsi lennék mit mondana Ő egy nyilas érveiről, ha az magyarázná igy a multját?) Aztán hallom, hogy ezért az érvelésért kritika érte a Magyar család részéröl, és ezt követően Simonyi úr, 2005 januárjában bezáratta a nemzeti érdekeket szolgáló és kitünő munkát végző New York-i Magyar Kulturális Központot és kirúgta annak főmunkatársát, a magyar kultúra terjesztésében legtapasztaltabb amerikai szervezőt, Magyar Kálmánt.
Mikor ez ellen tiltakoztam a Magyar Nemzetben és megemlitettem, hogy a magyar nagykövetnek nem egy pártot, hanem a nemzetet kellene képviselnie és közvetve sem szabadna szerepet játszania az itteni elnökválasztási kampányba, akkor erre az irásomra (a diplomáciai szokásoktól eltérően és valószinűleg nem véletlenül), az Egyesült Államok nagykövete, George Herbert Walker válaszolt a lapban. Ő többek között ezt irta: ?egyetlenegyszer sem fedeztem fel, hogy ? szemben az önök újságjában megjelent állításokkal ? bármilyen proaktív szerepet játszott volna (Simonyi) az Egyesült Államokban nemrégiben lezajlott általános választásokon.? Én csak remélni tudom, hogy az amerikai republikánus kormány nagykövete, azért állitja ilyen határozottan, hogy a szocialista magyar kormány nagykövete a fogadó ország belpolitikájába nem avatkozott bele, mert azt le is ellenőrizte. Persze az is vitatható, hogy egy külföldi diplomatának vajjon tiszte-e, hogy beleavatkozzon a fogadó ország belső vitáiba.
Meg kell jegyeznem, hogy én Simonyi nagykövet visszahivását nem az eddig felsorolt okokből javasoltam. Én elismerem, hogy a nagykövet a mindenkori magyar kormányt vezető párt érdekeit és nem a fogadó országban élő magyarság vagy az összmagyarság érdekeit szolgálja. Mégis elérkezettnek látom az időt arra, hogy úgy ahogy az albán külképviselet összefogott az albán emigrációval és eredménnyel harcolt azért, hogy ma Macedónia független és Kosovó autonóm, úgy a magyar külképviselet se tekintse a másfél milliós amerikai magyarságot ellenségnek, mert nem az, hanem a nemzet egyik aranytartaléka, potenciálisan befolyásos szövetségese.
Én Simonyi András visszahivását azért javasoltam, mert ma a magyar külképviselet nem az összmagyarság hanem a mindenkori kormány pártpolitikai érdekeit képviseli. Simonyi nem támogatja-e a kettős állampolgárságot, az amerikai magyarság politikai erővé formálását, elszakitott nemzettársaink autonómiáját, a követ úr nem jár-e a Magyar Házainkba, templomainkba, csekészeinkhez, amerikai-magyar kapcsolatai egyoldaluak, szelektivek, az általa irányitott külképviseletek is néha még megosztó tevékenységet folytatnak, és ugyanakkor, azt meg elmulasztják, hogy az amerikai média nyilvánossága elött, a magyar kisebbségeket érő atrocitások ellen tiltakoznának.
Megjegyzem végül azt is, hogy mindezek leirásával nem is annyira a jelenlegi nagykövet visszahivatása a célom, mint az, hogy a következő nagykövet tanuljon az Ő példájából, és a lengyelek vagy az albánok mintájára segitsen abban, hogy az 1.5 milliós amerikai magyarság is politikai erővé formálódhasson. Ehhez csak annyi kell, hogy a külképviseletek segitsenek, a postai és villanypostán leadott szavazataink megszámolásával, a másfél milliós amerikai magyarság vezetőinek demokratikus megválasztásában. mert csak egy általános és titkos választás útján nyert hiteles vezetőséggel lehet majd befolyásunk az amerikai külpolitikára..
* a cikk szerzüje 26 angol nyelvű műszaki könyvet (3-hoz Teller Ede irt előszót) és egy, a Szabadágharcról szóló könyvet irt, mely magyarúl is megjelent ?35 Nap? cimmel.
xxxxxxxxxxxxxxx
3a) Márciusi ünnepség Washingtonban
AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION
OF METROPOLITAN WASHINGTON, D.C.
20134 Wynnfield Drive, Germantown, Maryland 20874, (301) 972-1798
A Washingtoni Amerikai Magyar Szovetseg szeretettel meghivja ont az 1848/49-es szabadsagharc emlekere rendezett unnepsegere, amely 2005. Marcius 12-en szombat delutan 2:00 orai kezdettel kerul megrendezesre a Wesley Theological Seminary, Oxnam Chapel epuleteben.
The American University, 4500 Massachusetts Avenue
MUSOR
Unnepi megnyito
Ifj. Koszorus Ferenc
Amerikai es magyar himnusz
enekli az unneplo kozonseg
Koszonto
Washingtoni Nagykovetseg neveben koszontont
mond Szederkenyi Viktor rendkivuli kovet
Schopen: Military Polonez
Szollos Sebestyen
Petofi Sandor: Nemzeti Dal
Barczay Sari
Petofi Sandor: Foltamadott a tenger
Toth Emoke
"1848 Te csillag"
Eloadja a 4-es szamu Batori Jozsef
Cserkeszcsapat
Brahms Magyar Tancok
Der Krisztina es Alexandra, fuvola-hegedu duo
Unnepi beszed: "A szabadsag arnyekaban"
Szasz Jeno, Szekelyudvarhely Polgarmestere
Kossuth Dalok
ennekli az unneplo kozonseg
Zaroszavak
Tiszteletes Nagy Gabor
Bagdy Zoltan, a Szovetseg Titkara, vezeti a musort.
Adomanyokat a musorunkkal kapcsolatos kiadasok fedezesere koszonettel
fogadunk.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4) A PÜSKI HÁZASPÁR 70-ik HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓJA
Szeretettel meghívjuk következő rendezvényünkre, amelyen a
70 esztendeje egybekelt püski házaspárt
köszöntjük.
Versek, prózarészletek, népdalok, néptánc, közreműködnek
Faragó Laura, Ferencz Éva, Maczkó Mária, Dörner György, Sellei Zoltán, Csillagszemű tánccsoport, Ökrös Csaba és barátai
A házaspárt megáldja:
HEGEDŰS LORÁNT
ny. református püspök
N. Pál József irodalomtörténész köszöntője
Püski Sándor és Ilus köszönete barátaiknak
a ?Könyvessors ? Magyar sors? c. könyvük ajándékozásával
Időpont: 2005. március 11. péntek, 18 óra.
Helyszín: TF Aula, Bp. Alkotás u. 44. (A belépés díjtalan!)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
5) TANKÖNYVEK A DÉLVIDÉKRE (HASZNÁLT IS LEHET)
Tankönyvgyűjtés a délvidéki magyar gyerekek számára
Az Egyesült Magyar Ifjúság (www.e-m-i.hu) használt tankönyvgyűjtésbe kezd a délvidéki magyar gyerekek magyar oktatásának megsegítésére.
Nagy szükség van a magyar irodalom s történelem könyvekre Délvidéken, mert nagyon sok szorvány településen nem megoldott az anyanyelvi oktatás, s ez pedig elengedhetetlen a magyarság fennmaradásához s az asszimiláció elkerüléséhez.(Délvidéken a Bánságban, Nyugat- és Dél-Bácskában, valamint Szerémségben közel 100 ezer magyar él szórványban.)
Arra kérünk minden segíteni kész embert, hogy gyűjtse össze a használt, már nem szükséges tankönyveket gyermekeitől, ismerőseitől s adja le a budapesti gyűjtőpontunkban, hogy ezzel is elősegítsük a magyar közösségek megmaradását a Kárpát-medence perem területein.
Az alábbi általános iskolai s középiskolai könyveket várjuk:
– magyar irodalom s nyelvtan
– magyar történelem
– ének-zene
– szépirodalom (regények, verses kötetek stb.)
– magyar népmesés gyűjtemények
– s bármilyen más könyv, tankönyv (pl.: biológia, matek stb.) amire már nincs szükségük
Az alábbi könyvesboltban adhatják le az összegyűjtött könyveket:
Két Hollós Nemzeti Könyvesbolt 1081. Budapest Kenyérmező u. 3/a.
(A Keleti pályaudvartól 2 percre. Megközelíthetőség: piros Metróval a Keleti pályaudvarig, 7, 7/a busszal a Rákóczi úton a Berzsenyi utcáig. A bolt előtt ingyenes, kamerával figyelt parkoló a gépkocsival érkezőknek.)
Tel: 299-00-32 Nyitva: 09-18-ig, szombaton: 09-13-ig
Az év elejei sikeres könyvgyűjtésünk nyomán 700 könyvet juttatunk el a délvidéki szórványba. Az erről szóló fényképes beszámolót az alábbi linkre kattintva olvashatják:
Várjuk könyvtárak, iskolák segítségét is, akik szívesen ajánlják fel már nem használt tankönyveiket a délvidéki magyar közösségek számára. Nagyobb tétel felajánlása esetén kérem érdeklődjenek az alábbi telefonszámon: 06-70-6193019
Töretlen hittel ember és magyar
EMI
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
6) MAGYARORSZÁGI ÖSZTÖNDÍJPROGRAMOK
MÁRCIUS VÉGÉIG LEHET JELENTKEZNI
A MAGYARORSZÁGI ÖSZTÖNDÍJPROGRAMOKRA
Két magyarországi tanulási lehetőségre lehet még március végéig
a Külföldi Magyar Cserkészszövestégen keresztül jelentkezni:
1. Balassi Bálint Intézet
Magyarságismereti (hungarológiai) tanfolyam a budapesti Balassi Bálint Intézetben. A tíz hónapos program teljes tandíját és az intézeti lakást az Oktatásügyi Minisztérium ösztöndíja fedezi. A tanfolyam 2005. szeptemberében kezdődik és 2006. júniusában végződik. A tanfolyamra külföldön nevelkedett, magyar származású, 18 éven feletti fiatalok jelentkezhetnek. Legalább alapvető magyar nyelvismeret kívánatos.
2. Középiskolás vendégdiákok
Hat nagy-nevű középiskola fogad egy tanévre (kivételes esetben rövidebb időre is) magyar származású, 12 és 17 év közötti vendég diákokat. A diákokat a Cserklészszövetség budapesti képviselője fogadja, eljuttatja az iskolába és év közben is kapcsolatot tart velük. Az iskola külön erre kinevezett pedagógusa irányítja a külföldi diákot. A diák az iskola kollégiumában lakik és étkezik (egy iskola esetében egy diák családjánál). Az iskola az egész évi tandíjra, lakásra és ellátásra összesen US $1000-t kér. Alapvető magyar nyelvismeret szükséges.
További felvilágosítást a Külföldi Magyar Cserkészszövetségtől, az alábbi személyeknél lehet kérni. Kérjük, hogy e-mailt ?Magyarországi ösztöndíjak? címmel jelöljenek meg.
Dr. Némethy K. Judit Szórád Gábor Dömötör Gábor
Jn2@nyu.edu gabona@aol.com GMDomotor@aol.com
tel. Magyarország: tel. USA: tel. USA:
(36 1) 337-9560 (973) 208-0450 (203) 445-0790
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
7) LEVELEK GYURCSÁNY KÖSZÖNETÉRÖL A FELSZABADITÁST ILLETÖEN
7a) Glaser János levele
Gyurcsány Ferenc
A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke
Mélyen Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Kérem, hogyje el nekem, hogy a következő sorok nem rosszakaratuak és nem valamiféle pártpolitikai érzés inditotta őket. Jóalaratát és
magyarság-szeretetét sem vonom kétségbe, de tudom, hogy a második világháborút, és az azt követő eseményeket nem élte át, így azokat nem személyes tapasztalatból, hanem csak mások elkerülhetetlenül elfogult értékelése alapján ismeri.
Mint az ország vezető politikusának azonban szükséges, sőt kötelessége, hogy a lehetőség szerint megismerkedjék a közelmúlt eseményeinek kihatásával a magyar nép minden rétegére. Engedje meg tehát, hogy néhány pontban elmondjam, az én családom számára mit jelentett a szovjet csapatok bevonulása Budapestre.
Az előző rezsimmel való viszonyunkra, gondolom, elegendő elmondani, hogy édesapám ellen a nyilasok "felkoncoltatási parancsot" adtak ki, mivel önkéntes tűzoltótiszt lévén megtagadta annak a parancsnak végrehajtását, hogy Budapest tűzoltó szereit Nyugatra "menekítse", és így 1944 utolsó hónapjaiban bujdosnia kellett.
A szovjet csapatok 1945 január 27-én foglalták el a tűzoltólaktanyát, ahol családunkkal együtt menedéket kaptunk. A bejáratnál egy kb. 2m x 1m-es tábla hirdette orosz felirással, hogy ez egy tűzoltó állomás, és mint ilyen, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt áll. A katonák felsorakoztatták a kb. 200 hivatásos és LÉGO tűzoltót, és elvezetteek azzal az ürüggyel, hogy okmányaikat fogják lepecsételni. Ehelyett először a gödöllői, majd a ceglédi hadifogoly táborba kerültek. Ellátásukra és a bánásmódra, amit elszenvedtek, jellemző, hogy bátyámat, aki akkor 22 éves volt, márciusban mint 18 éven alulit engedték szabadon; 46 éves édesapámat pedig áprilisban Ceglédről mint 65 éven felülit engedték ki. A 200 elhurcolt közül számosan sohasem kerültek haza…
A szovjet csapatok nem elégedtek meg a férfiak elhurcolásával:
édesanyámat "felszabaditották" órájától, és néhány nappal később ugyanabban az óvóhelyben, amiben mi is laktunk egy 13 és egy 14 éves lányt is "felszabaditottak" szűzességüktől több szovjet katonak aktiv részvételével.
Édesapámat később letartoztatták és 17 hónapot töltött különböző börtönökben, a Gyűjtőfogháztól az Andrássy-út 60-ig, mielött "vádpont hiányában" felmentette a Népbíróság. Azonban maga az a tény, hogy ellene népbírósági eljárás folyt elegendő volt ahhoz, hogy édesanyámat több hónapig a Buda-déli internáló táborban tartsák, csak azért, mert a felesége volt, hogy édesapámnak lehetetlenné tegyék, hogy éveken keresztül rendes állast kaphasson, és végül, hogy nekem megakadályozzák, hogy az orvosi egyetemre bejussak annak ellenére, hogy a középiskolát osztályelsőként végeztem.
Kedves Miniszeterlnök úr, biztos vagyok abban, hogy Ön őszintén akarja a magyar nép biztonságos és derűs jövőjét, és ezért keményen dolgozik. Ehhez azonban, véleményem szerint, az is elkerülhetetlenül
hozzátartozik, hogy a múlt sebeivel, fájdalmaival, igazságtalanságaival őszintén szembenézünk, azokat ne próbáljuk sem eltussolni, sem lekicsinyíteni, mert akkor a gyógyulás lehetetlenné válik, a sebek egyre fájóbbak lesznek, elgennyesednek, ´s a nemzet egész testét egyre inkább mérgezik. Ennek a szembenézésnek igen szükséges része lenne, ha a Szovjetunio katonái és az általuk Magyarorságra kényszeritett kormány által elkövetett tettekért végre valaki az ő oldalukon is bocsánatot kérne, ha már azt nem is szabad remélnünk, hogy a bűnösöket felelősségre vonják. Remélem, hogy Miniszterelnök úr ebben az irányban is megteszi
majd a szükséges lépéseket.
Tisztelettel
Glaser János
169 de Callieres
St-Bruno, QC
Canada J3V 1B2
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
7b) Körömi Attila levele
Főhajtás a hősi halottak előtt
?Kelt 1945. 8 h 26. Kedves lányom és Misám a jó Isten Kegyelméből kívánom ezen soraim a legjob egészségben találjon mindnyajótokat tudatom hogy én most nem érzem jól magam mert a kedves Gyuszi fijamat 13 dikán valami fel jelentés fojtán letartosztaták és fogdába viték és 15 dikén el is viték Csaba felé de nem tugyuk hogy hova és hijába érdeklődök bár hol nem adnak fel világosítást hogy miért tartosztaták le nagy büne van csak azt monták el viték maj haza jön csak én azóta ojan lelki beteg vagyok anyira sajnálom nem tudok magam uralkodni alig van eröm hogy dolgozhasak ojan szorgalmason dolgozot szegény fijam ki ment géphez egy kis buzát akart keresni és egy napot sem engetek neki meg dolgozni a géptöl hoszták el és tudatom aszt is 14 dikén ojan orjási vihar volt nálunk és nagy jég mindent teljesen el vert kukoriczának is csak kopasz szára marad??
A fenti sorokat anyai dédnagyapám írta egyik levelében, melyben arról értesíti szeretteit, hogy fiát 1945. augusztus 15-én a szovjet titkosrendőrség letartóztatta. Nagybátyámat, két hónappal huszadik születésnapja előtt a hódmezővásárhelyi levente-fogdából a levélben említett jégverést követő napon deportálták. Szekeres Imre Gyula, a Kokron József és Fiai Kötöttárugyár felszabadult inasa, gépihurkoló-segédje a munkáját és megélhetését biztosító gyár folyamatos költöztetése, majd az üzem ellehetetlenülése után ?Egy új demokratikus független Magyarországért, a magyar népért, a magyar Hazáért!? Rábafüzesen 1945 januárjában beállt katonának. Augusztusban katonai szerelvényen, Békéscsabán és Temesváron keresztül hurcolták el, hogy rabtársaival együtt a szovjet Gulág egyik táborába, az északi sarkkörön túli Vorkutába érkezzen meg. Nyolc év rabmunka és Sztálin halála után 1953. december 2-án a túlélők egyikeként ért haza Hódmezővásárhelyre. Nemrég töltötte be hetvenkilencedik életévét. A rabság nyolc évének történetét mások biztatására is könyvben örökítette meg. A könyv hátoldalán kézzel írva olvasható a fenti levélrészlet.
2003 október 23-án M. Kiss Sándor ritkán hallható rendszerezettséggel tartott előadást Pécsett az ?56-os forradalomról, annak különböző vetületeiről. Hallhattunk a Németh László által leírt ?vezér nélküli forradalom? gondolatának megalapozottságáról: a néplélek igazságba vetett hitének törvényszerűségéről; az erkölcsnek, a társadalmat átfogó tiszta erkölcsnek ?56 októberében bizonyítást nyert, az utcáról vezér nélkül induló önálló szervezőképességéről és a forradalmát megvívott népnek az igazság oldalán lévő hatalom iránti lojalitásának egyidejű megjelenéséről. A tiszta forradalomról, amely az erkölcsre támaszkodva az önkormányzatiságot 1947 után néhány napon belül újólag életre hívja. A tiszta forradalomról, amely ha kell, egyedül vívja meg harcát, de tiszta kormánynak kész az engedelmességre. Hallhattuk, hogy a forradalom az adott pillanatban spontán volt, az erkölcs spontán megnyilvánulása, de az idő érlelte meg. A különböző rabtáborokba 1945 után elhurcoltak tragédiáinak lappangó és fojtogató keserűsége és a kékcédulás választások utáni kilenc év diktatúrája és hazugságai érlelték meg. De győzelmét követő bukása után ismét a megtorlások következtek.
A Gulág táboraiba, a magyar gyűjtő- és rabtáborokba elhurcoltak, az 56-osok nemzedékei akkor ugyanúgy legszebb éveiket élték szeretteikben, terveikben és munkájukban, mint a mai fiatalok. De amikor kellett, a hazáért és a szabadságért, a családjukért és az igazságért készek voltak kizárólag a legbelsőbb és legtisztább hangra figyelni: harcba szállni, félelmeikben és gyengeségeikben is megalkuvás nélkül és hittel képviselni az ügyet. Ha kellett, életüket is odaadták. És tűrtek, és külső kapaszkodók helyett gondolkodás nélkül a legbelsőbb igazodási pontot keresték: az emberséget, az erkölcsöt; mert tudták, hogy különösen vészes és nehéz időkben nincs más iránymutatás.
A mi szabadságunkért életüket áldozók legszebb éveiket, legszebb álmaikat veszítették el itt a Földön. Emlékezzünk hősi halottainkra. Csak az ő útjuk járható számunkra is. Tudom, nagybátyám is azért írta meg a könyvét, mert a szovjet rabságból szerencsésen hazatértként kötelességének érezte, hogy a jég és a hó alatt maradt áldozatok, elpusztultak emlékének mementót állítson. Hogy a tiltott ismertté váljon, hogy az ott maradtak legalább békében nyugodhassanak?
Körömi Attila
független országgyűlési képviselő
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
8) BUSH POZSONYI LÁTOGATÁSÁNAK VISSZHANGJA
Pozsony legszebb pillanata a mai jogrendszerünknek is alapját képező 48-as "áprilisi törvényeknek" a megfogalmazása és elfogadása volt. Erről az amerikai elnöknek fogalma sem volt, noha amerikai magyarok eljuttattak számára erről egy üzenetet, de a stáb szűrőjén ez minden bizonnyal fennakadt. Ma ez egy más város, ebbe bele kell törődnünk, de mi, magyarok, sosem felejthetjük el a régi Pozsony/Pressburgot.
(A londoni levéltárban megtaláltam az egykori evangélikus líceum diákjainak Pozsony elcsatolása ellen tiltakozó levelét – rajta nagyapám, ugyancsak J. Géza aláírásával.)
Tanulságos viszont, hogyan beszélt Dzurinda. Igaza volt.
JG
THE WASHINGTON TIMES (Febr. 25.)
Slovakia leader hits media on Bush slant
The prime minister of Slovakia yesterday blamed the media for unfairly turning the European public against Bush by negatively slanting coverage on Iraq. After meeting with Bush twice in less than a week, Dzurinda told reporters that the president also blamed the press for portraying him as eager to invade Iran to eradicate its nuclear program. Dzurinda told the journalists, including one from CNN, that he was "shocked" to see media outlets like CNN and the BBC showing "only American soldiers killing people. But nobody was able to show Hussein, who killed many, many thousands of Iraqi people." Dzurinda also faulted Chirac and Schroeder for not understanding Bush's decision to abandon diplomacy and invade Iraq.
ŰŰSlovaks jubilant at Bush speech on democracy
Bush was welcomed like a rock star yesterday, drawing cheers from thousands of Slovaks who braved freezing temperatures and snow squalls to hear the U.S. president extol the values of democracy. Bush delivered an open-air speech at a town square fondly remembered as the scene of protests that led to the collapse of communism 15 years ago. When Bush said, "The American people are proud to call you allies and friends and brothers in the cause of freedom," the crowd exploded in applause. Bush also paid homage to the difficulties of building a strong democratic state from the ashes of totalitarianism. "As you work to build a free and democratic Slovakia in the heart of Europe, America stands with you," he said. When the speech ended, Bush took his first plunge into the crowd during his five-day trip to Europe, and was swamped by enthusiastic Slovaks. The contrast with Germany, where Bush's visit drew thousands of protesters, could not have been
greater.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
9) MÉSZÁROS MÁRTA TEMETETLEN HALOTT C. FILMJÉRÖL
9a) Daroczy Szabolcs
Tisztelt Lipták Úr!
28 éves vagyok és mérnök. Az interneten találtam a címét miután beleolvastam a Magyar Lobbival kapcsolatos leveleibe.
Stockholmban dolgozom, és összetűzésbe kerültem a stockholmi követséggel. Mészáros Mártának lengyel diplomáciai csel segítségével sikerült elérnie (ezt tudom, nem sejtem), hogy a stockholmi magyar követség nevét adta a "Temetetlen halott" című film itteni levetítéséhez.
A kulturattache bevezető szövege viszont inkább szólt Kádárról, mint Nagy Imréről, és arra volt kiélezve, hogy Kádár élete nincs feldolgozva. Ez idáig rendben volt! Az utolsó mondatát viszont a következővel zárta: Kádár János a másik nagy temetetlen halottunk.
Ott helyben rákérdeztem a szóhasználatra, utána írásban is magyarázatot kértem, de nem várom, hogy belássák, a Nagy Imre film vetítésekor kegyeletsértést követtek el.
Ez nem az első eset, amikor magyar kérdésben az itteni követségben csalódnom kellett: népszavazáskor elmagyarázta egyik alkalmazottjuk, hogy a svédországba menekülő chileik sem kaptak kettős állampolgárságot, a másik pedig, hogy ő a rendszerváltás áldozata…
Kérem segítsen nekem megnyudoni, segítsen fiatal forradalmi hangulatomat lecsillapítani. Mi tanácsol? Hogyan lehet hatékonyan, nem egyenesen a falnak menve küzdeni a hasonló esetek ellen?
Köszönettel
/Szabolcs
xxxxxxxxxxxxx
A lent mellékelt levelezés zajlott le köztem és az attache között az eset után. Azt hiszem sok kommentár nem szükséges. Most sem érti, hogy kegyeletsértést követett el.
Az itteni lengyel intézet igazgatója tegnap megerosítette számomra, hogy a teljes rendezvényt ok szervezték, és a magyar követség csak meghívott volt egy már eldöntött rendezvényre.
A lengyel intézet igazgatója érti a morális problémát és azt javasolta Nekem, hogy vegyem fel a kapcsolatot az követtel. Persze azt is mondja, hogy a lengyel meghívás után a követség lelkesen meghívott sok magyart.
A magyar követség mindenki számára hihetoen eljátszotta, hogy foleg ok kezdeményezték az eseményt.
(Nyilvánvalóan mindenki ezt gondolta egy magyar film kapcsán, kivéve engem aki tudtam, hogy valami nem stimmel, és személyesen utánajártam)
Kérlek (megbocsátod, ha tegezlek, mint Béla bátyámat?), amennyiben idod engedi olvasd el a lenti leveleket, az utolsóban sajnos azt írtam, hogy lezártnak tekintem az ügyet.
Jánosi Katalinnak írt levelet, elolvastam. Köszönöm.
Üdvözlettel
/Daróczy Szabolcs
xxxxxxxxxxx
From: Szabolcs Daroczy
Sent: 2005. February 28. 13:23
To: press.culture@huembsto.se
Subject: Temetetlen halott
Tisztelt Tábori Úr!
Az elmúlt szombaton teltházzal lejazlott, a lengyel intézet által, Jan Nowicki stockholmi látogatása kapcsán kezdeményezett filmvetítés után feltett kérdésem ügyében veszem fel Önnel a kapcsolatot. Úgy gondolom bevezeto szövegének utolsó mondata nagyon fontos kérdéseket vetett fel, melyek vitára érdemesek.
Kérdésemmel, melyet szándékosan úgy tettem fel, hogy a svéd és lengyel résztvevok is részt vehessenek a beszélgetésben egy dologra utaltam: a "temetetlen halott" fogalom olyan személyre utal, akinek értelmetlen halálát nehéz, szinte lehetetlen feldolgozni. A Mészáros Márta által is használt jelentésben "temetetlen halott"-nak nevezem többek között az náci munkatáborokban kivégzett zsidók millióit, a gulágon meggyilkoltakat, a budapesti Fo utcában felakasztottakat. Az o haláluk mindannyiunkban mélyen égo seb, melyet sokunknál, így talán Önnél is, személyes, családi fájdalmak is súlyosbítanak. Továbbfuzve a gondolatot, Hitler, Sztálin és Kádár János nem "temetetlen halott", ennek emlegetése az áldozataik emlékét gyalázza, ahogyan ez például Horthy személyével kapcsolatban
sem lenne elfogadható.
Ön mivel a "temetetlen halott" kifejezést használta, önhibáján kívül futott bele ebbe a csapdába. Kérem, ne értse félre levelemet:
értem, mire utalt szövegében, de az az érintettek számára elfogadhatóan is kifejezheto: Kádár János személye és szerepe nagyrészt feldolgozatlan. Viszont amit tudunk, arra emlékezünk és attól nem tágítunk, ahogyan Mészáros Márta sem tette a filmben.
Mint magyar állampolgár, megkérem Önt, annak érdekében, hogy még objektívebben lássam gondolatait, küldje meg részemre a szombati nyilvános rendezvényen felolvasott bevezetojének szövegét. A téma feldolgozásában segíto barátaimat felkértem ne kezdjenek esszéírásba, ameddig a hivatalos szöveget esetlegesen annak magyarázatát el nem küldik részemre.
Köszönettel és tisztelettel
/Daróczy Szabolcs
Stockholm
Från: Tábori György [mailto:press.culture@huembsto.se]
Skickat: den 28 februari 2005 16:32
Till: 'Szabolcs Daroczy'
Ämne: RE: Temetetlen halott
Tisztelt Daróczy úr!
Köszönöm, hogy a vetítés után elhangzott felszólalását követoen írásban is visszatér a Nagy Imre-filmre, a levonható különbözo tanulságokra.
Örülök, hogy figyelemmel kísérte Mészáros Márta gondolatait, a nem csak filmmel, hanem szavakkal is kifejtett állásfoglalását. Az o gondolatmenetéhez kapcsolódtak az én bevezeto soraim, az abban elmondottakat vele folytatott beszélgetés is formálta.
Angolul feltett kérdése meglepett. Meglepett, mert a film által feldolgozott és bemutatott történelmi idoszak sajátosságait figyelembe véve gondolataimat szándékosan magyarul mondtam el. Meggyozodésem ugyanis, hogy e tragikus idoszakkal nekünk, magyaroknak kell eloször elszámolni. Ezért is döntöttünk úgy, hogy minél több honfitársunknak nyújtunk lehetoséget a film megtekintésére. Ennek megfeleloen került sor az eredetileg javasolt helyszín helyett a Filmintézet nagyobb vetítotermében Mészáros Márta filmjének bemutatására. Ezért hívtuk meg az ?56-os eseményekrol személyes tapasztalatokkal, emlékekkel rendelkezo, Stockholmban élo magyarokat, és a korról csak elbeszélések, történelmi tanulmányok útján ismereteket szerzo iatalabbakat. A kor tanúi nem értették félre a film üzenetét, s az ezzel egybehangzó szavaimat: meg kell adni a végtisztességet a hosöknek, a bunösöket szembesíteni kell múltjukkal.
Azt írja: ??ne értse félre levelemet: értem, mire utalt szövegében,?? , azaz Ön is pontosan értette szavaimat. Ahogyan a többi magyar nézo is, hiszen a vetítést követoen errol számosan biztosítottak. A magyarul nem tudók pedig ? dacára angolul eloadott felszólalásának ? nem is értették, mi késztethette hozzászólásra. Aki azonban át- és túlélte a borzalmakat, vagy akinek szülei, ismerosei elmesélték az elmesélhetetlent, aligha érthette félre szándékomat, szavaimat.
Ha pedig ? levele tanúsága szerint – értette gondolataimat, akkor viszont én nem értem sem felszólalásának, sem levelének célját, üzenetét. Azt ugyanis még feltételezni sem merem, hogy elhiszi: egyformán ítélem meg a bunösöket és áldozataikat. Nem hiszem, hogy ? az Ön levelében használt ellentétpárokat idézve – valaki is össze tudná keverni Hitlert és a náci munkatáborokban kivégzett zsidók millióit; Sztálint és a Gulágon meggyilkoltakat; Kádárt és Nagy Imrét.
Úgy gondolom, hogy beszédem vázlatával ezen túlmenoen sem Ön, sem a ?téma feldolgozásában segíto barátai? nem boldogulnának. A megalapozatlanul kifogásolt szavakat pedig már kétszer is elmondtam.
Remélem, hogy válaszom kielégíti, s ezzel lezárhatjuk ezt a félreértést.
Tisztelettel:
Tábori György
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Tisztelt Tábori Úr!
Köszönöm, hogy érdemben foglalkozott levelemmel, ezt megtiszteltetésnek érzem.
Én is lezártnak tartom az ügyet. Levele alapján pár rövid válasszal tartozom:
– köszönöm, hogy újra kifejtette álláspontját, egyetértek – a "temetetlen halott" kifejezést továbbra is oda nem illonek és sértonek tartom, de tudom, hogy a hibát jóhiszemuen vétette, ez megbocsátható- ebben nem vagyok egyedül, ahogyan Ön is egyetértésre talál másokban és én sok megbecsülésre érdemes támogatóra találtam – elismerem, hogy talán korábbi a követséggel kapcsolatos rossz tapasztalataimat (és ez nem a nagykövet személyére vonatkozik) Önre is tévesen általánosítom – sajnálom, hogy nem lett az összes nézo bevonva a film végi beszélgetésbe – sajnálom, hogy a nagyon sok magyar a film utolsó jelenete után felállt és távozott (erre gondolom Ön is neheztelt)- nekem szüleim mesélték el az elmesélhetetlent, nagyapám sorsán keresztül – nem vagyok egyedül, aki tudja, hogy a szervezés nagy részét a lengyel intézet már lebonyolította, amikor a Magyar Köztársaság követségét meghívta részvételre
– köszönettel tartozunk azért, hogy ebben a kényes helyzetben Önök a komoly szervezést választották, várjuk a további hasonló kulturális eseményeket – semmiképpen sem a Peregrinus Klub nevében, vagy meghívásából voltam ott a vetítésen – a Peregrinus Klub nem politikai szervezet, kérdésemért és leveleimért én magam válalom a feleloséget
Köszönettel és tisztelettel
/Daróczy Szabolcs
Stockholm
xxxxxxxxxxxxx
9b) Lipták Béla
Nagy Imre Unokájának Vallomásáról?
Nehezen indul ez az irás, nehezen, mert számomra még ma is idegen a Népszabadság, mint fórum az én irásom számára. Nékem ennek a lapnak az el?dje utóljára 1956 október 23 estéjén volt a kezemben, miközben Nagy Irrére várakoztunk. Akkor is csak akkor kellett ez a lap, mert kellett a fáklya az Országháza elötti elsötétült téren,.
Nagy Imre unokájának, Jánosi Katalinnak megrázó sorai késztettek az irásra. Elképzeltem és bizony mellbe vágott, hogy mit is érezhetett egy a 4 éves kisleány, aki babázás helyett a napokig zokogó mama és a romániai katonák vérebei között ismerkedett meg az élettel, az emberrel, s bizony megértem, hogy ilyen gyerekkor után az önmagába való számüzetést, az egy életre szóló egyedüllétet választotta. Szeretném, ha minden kis magyar Katalin megértené, hogy édesapáikat úgy nevelték, hogy amiről sirás nélkül nem tudunk beszélni, arról hallgatni kell! Jánosi Ferenc, Katalin Édesapja is csak ennek a törvénynek engedelmeskedett, ezért hallgatott maga és apósa megkinzatásáról és arról, hogy belőlük a zsarolók ?a vallomást? feleségeik és gyermekeik megölésével fenyegetve csikarták ki.
De mondanék valami mást is, valami olyant amit az 1956-ban még csak 4 éves kislányok nem láthattak, nem érthettek: Azt, hogy a Nagy Imrék, Jánosi Ferencek, Szabó bácsik és Angyal Pisták hősi kiállásukkal és az életük árán, de halálra sebezték a kommunizmus behemótját és ők azok akik elinditották a 20. század legfontosabb szellemi áramlatát: az emberiség közös harcát a szabadságért, minden ember szabadságáért!
35 Nap
Katalin Édesapjához hasonlóan, én sem beszéltem, – még a gyerekeimnek sem, – példáúl Marikáról, kinek életét a Móricz Zsigmond Körtér védelmekor oltotta ki egy szoviet páncélos. Marika, mielött elveszitette volna eszméletét, a száj fölé helyezett fülembe még ezt suttogta: ?Öcsi, van egy kis cukor a zsebemben, vegyél!? Danner Jancsiról, – kinek életét megmenthettem volna, ha tudok lőni, de nem tudtam – róla sem tudtam mesélni gyerekeimnek. Jancsit magyar pufajkások géppisztolysorozata ölte meg a Műegyetem főkapujánál. Életemben először akkor érzékeltem, hogy mi is a halál, amikor az ő leesett cipöjét próbáltam a már merev lábára visszaer?szakolni, s persze nem ment. Barátaim voltak mindketten, mellettük álltam távozásuk perceiben és velem vannak ma is, emlékük rányomja bélyegét minden gondolatomra, de beszélni ma sem tudok róluk.
Amikor az ember karjai között meghal egy barátja, attól valahogy megváltozik. Én legalábbis 20 éves korom óta magamban hordozom Jancsi és Marika emlékét. Hordozom az emlékkel járó bűntudatot is, elvégre közös álmainkért ők az életüket adták, én meg a harcot túlélve elmenekültem. Nem panaszkodásként emlitem a büntudatot, nálam energiaforrás is az, hasznát veszem annak! Különösen azért veszem hasznát, mert optimizmussal vegyül. Ezt az optinizmusomat szeretném megosztani a magyar Katalinokkal, kik úgy érzik, hogy a pesszimizmus és önrombolás korát éli népünk, hogy képtelenek vagyunk erőt meriteni az 1956-os hösi napok emlékeiből, képtelenek vagyunk rendezni végre közös dolgainkat. Szerintem nem igy van!
Én 1956-ban úgy ettem a vadidegenek asztalánál, úgy aludtam az idegenek ágyában, hogy közben, a zsebemben lapuló 20 forintomat soha senki el nem fogadta! Én azzal a 20-assal a zsebemben léptem át az osztrák határt, mert tőlem a szabadságharc 35 napja alatt soha, senki pénzt el nem fogadott! A mi hazánk minden magyar asztalánál elég volt fizetségnek a nemzetör karszalagom! Ez a nemzetiszinü karszalag engem családtaggá tett egy nemzet minden otthonában.
Engem ennek a 35 napnak az emléke azért tett egy életre optimistává, mert megmutatta, hogy milyen bátor, áldozatkész és hazaszerető tud lenni az átlagos magyar ember. Micsoda kitün? nyersanyaga, téglája képes lenni az átlag ember egy egészséges lelkü társadatomnak akkor, amikor hisz a vezetőiben és a célban melyért a nemzet harcol. Én ma is, – december 5 után is – optimista vagyok, mert tudom hogy a Jancsiknak, a Marikáknak és a félévszázad elötti házigazdáimnak vére nem válhatott vizzé fiaikban és unokáikban! Tudom, hogy gyógyitható az a lelki rombolás ami az én hazámban végbement. Tudom, hogy hiába próbálták meg fiainkból és unokáinkból kiölni a közösségi tudatot, önbecsülést és hazaszeretetet, mert a Jánosi Katalinok és Kopácsi Jutkák vallomásai nem engedik, nem engedhetik, hogy azt megtegyék!
Igen, egyenlöre még nem csak 56 szelleme hiányzik tankönyveinkből, de hiányoznak a Bibó Istvánok és Deák Ferencek útmutatásai, tanitásai is. Tudom, hogy egyenlöre még nem zártuk le a multat, nem volt még igazi rendszerváltás, de tudom azt is hogy Róma sem három nap alatt épült és hogy Amerika sem követte mindig Kennedy elnök bölcs tanácsát: ?Ne azt kérdezzed, hogy mit kaphatsz nemzetedtől, hanem azt, hogy mit adhatsz a hazádnak!? Én hiszem, hogy a mai magyarság is képes lesz lezárni a multat, képes lesz rendezni és begyógyitani a kommunista mult ejtette lelki sebeket, elvégre apái ennél sokkal többre is képesek voltak.
Az Irószövetségi Ládák Emléke
Vajjon hány nemzet mondhatja el magárról, hogy fővárosa utcáin őrizetlen halmokban állt az irószövetségi gyüjtőládákban a papirpénz? Vajjon van még egy városa a világnak, ahol ez elképzelhetö? Van egy város ahol el?fordult, hogy a koporsó árát úgy számolhatta ki magának az özvegy, hogy nem állt mellette ellen?r, hogy miközben ő kiszedegette a ládából azt a 600 vagy 800 forintot, közben, mint ősszel a falevelek úgy hullottak a ládába az adakozók bankói? Nem, ezt csak Budapest népe, ezt csak a Jánosi Katalinok mondhatják el apáik fövárosáról!
Ugyanakkor igenis szükség van a megbékélésre! Szükség van arra, hogy a romániai és recski raboknak és rabtartóknak, a Terror Háza kinzottainak és kinzóinak az unokái végre békében és a multat maguk megett hagyva együtt épithessék a szebb magyar jövöt. Oka van a Jánosi Katalinoknak az optimizmusra, mert ehhez a megbékéléshez nem kell sok, de ami kell, az viszont elengedhetetlen! Ahhoz, hogy a társadalom, a rabtartóknak meg a néhai pufajkásoknak megbocsájthasson, ahhoz nem kell bosszú, nem kell Nürnberg vagy akasztás, ahhoz csak az kell, hogy ők bocsánatot kérjenek népüktől. Ez viszont elengedhetetlen!
Amikor 1990-ben a Magyarországi Zöld Párt képvisel?jelöltként elinditott engem Horn Gyula ellen, akkor összefutottan vele Somogyban, Nagyatádon. Ő a kézét nyujtotta és én nem voltam képes abba belenyúlni. Láttam a szemén, hogy rosszúl esik neki, de azt nem láttam, hogy értené is, hogy mivel tartozik, nem nekem, de egész népének! Mert aki nem kér bocsánatot, aki nem vallja be, hogy bűnt követett el, aki a pufajkások tetteit mentegeti, aki a Danner Jancsik meggyilkolását mint ?eseményeket? szeretné besöpörni a történelem szőnyege alá, annak nem lehet megbocsájtani!
A másik lépés ami elengedhetetlen és amit szomszédaink közül többen már megtettek, az a titkosrendörségi jelentések nyilvánosságrahozatala, mert egy egészséges társadalomnak ismernie kell a multját! Csak a multját ismerve, azt elfogadva tud egy társadalom a jövöjére koncentrálni! Mindenkinek tudnia kell azt is, hogy ki volt a besúgó a házban, azt is, hogy kiröl, kinek és mit jelentett a besugó, de tudnia kell azt is, hogy a besugó tetteiért sem a pártja, sem vallása, származása, gyereke, vagy unokája nem felelösek! Azért egyedül csak ö maga felel! A társadalom egészének tudnia kell, hogy a besúgás vagy a hazaárulás nem jobb vagy baloldali tettek, nem konzervativ vagy szabadelvü tettek, azok egyszerüen csak bűnök, melyekért egyének felel?sek.
Én hiszek abban, hogy a magyar nép kigyógyul a kommunizmus lelki fertőzéséből, lezárja a multat, felszámolja az egymásramutogató testvérharcot, a nemzeti összefogást megbénitó pártoskodást. Amikor megtörtént majd ez a valódi rendszerváltás, amikor kiderült, hogy minden pártban meghúzódtak néhai besúgók és pufajkások, akkor megérti majd a társadalom azt is, hogy valaki nem attól lesz hazaáruló, mert konzervativ, vagy szabadelvü, hanem attól, hogy szemét ember, s akkor majd, a Jánosi Ferencek személyeiben lesznek újra példaképei a magyar ifjuságnak.
Betört Ablakú Kirakatok
Gondoljunk csak az érintetlen árukra a forradalmi harcoktól betört ablakú boltok kirakataiban. Hát nem hihetetlen, hogy azokban a napokban nem akadt senki akinek a potya zsákmány fontosabb lett volna, mint a forradalom tisztasága? Hát nem hihetetlen, hogy elsötétedhettek a város utcái és mégis, amikor másnap újra felkelt a nap, az áruk még mindig érintetlenül ott álltak a polcokon. Hát van még egy népe a világnak, mely ekkora egységre, ekkora önfegyelemre lenne képes? Vagy gondoljunk a falusi kocsikra, melyekr??l a gazdák ingyen osztották az élelmet a harcoló f?város utcáin. Hát, ha apái ilyenek tudtak lenni, akkor a mai magyar társadalom miért ne lenne képes összefogni és begyógyitani a huszadik század ejtette lelki sebeket?
Hát persze hogy képes! Elvégre a Magyar Szabadságharc szelleme sem aludt ki az 56-os h?si napok elmultával. Élt az példáúl 1958. június 16-án is, amikor New Yorkban megtudtuk, hogy Kádárék meggyilkolták Jánosi Katalin nagypapáját, Maléter Pált, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Szilágyi Józsefet és a Szabó bácsik után már készülnek az Angyal Pisták és Mansfeld Péterek meggyilkolására is. Erre a gaztettre válaszul próbáltuk meg elfoglalni a New York-i szovjet ENSZ konzulátust a Park Avenue-n és ott felállítani a Szabad Magyar Kormány képviseletét. Ennek a képviseleti testületnek lett volna, a valódi munkásvezér, Kéthly Anna a vezetője, aki akkor a Nagy Imre kormány egyetlen szabad földön élő tagja volt. A New York-i rend?rség megakadályozta tervünk kivitelezését, és én e miatt börtönbe kerültem.
A Jánosi Katalinoknak és a felnövőben lévő magyar ifjuságnak tudnia kell, hogy abban a 10 személyes börtöncellában ott volt velem Péter bátyámon kivül példáúl Lovas Gyurka is. Ő Nagy Imréék meggyilkoltatásának hirére megmászta az ENSZ épülete elött a zászlórudat melyen a gyilkosok zászlaja lobogott, s csupasz kézzel leszakitva azt zuhant le a több emelet magasról a betonra. De ott volt velem a börtöncellában Tóth Csanád is, akinek édesapját azért akasztották fel, mert riporterként ki merte kutatni és le merte irni, hogy Mindszenty Józsefből a vallatói miként is csikarták ki a vallomását, – mert kedves Katalinnak, mindenkit(!) vallomásra lehet birni! Később különben Csanádból az Egyesült Államok államtitkára lett és 1978-ban, Cyrus Vance külügyminiszterrel, ő vitte haza a Szent Koronát.
A Jánosi Katalinoknak talán azt is tudnia kellene, hogy nem csak a nagyapjával egyidőben felakasztott Angyal Pista volt zsidó, de szidó volt az a Recsket megjárt Fábián Béla bácsi is, aki abban az időben a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnökeként, minket a new yorki börtönből kiváltott. Azért helyes ezt kihangsúlyozni, mert a kommunisták burkoltan szitották az antiszemitizmust. Azért adták a hatalmat a Rákosi Mátyások és Péter Gáborok kezébe, hogy a nép a bünökért ne öket, hanem a ?zsidókat? hibáztassa. Ők abból sem csináltak titkot, hogy sok volt a ?zsidó ÁVHs? Recsken. Arról viszont mélyen hallgattak, hogy a recski rabok között is sok volt a zsidó származású magyar! Arról sem esett szó a pártlapokban, hogy a Tüzoltó utcai szabadságharcosok hös parancsnoka, az Auswitzot túlélö Angyal István, akit a forradalom bukása után Kádárék pufajkásai felakasztottak, ő is is zsidó volt.
A Jövő
Én optimizmussal nézek a jövöbe, elvégre ma már szabad az ország, ma már a Jánosi Katalinok és gyermekeik már a Népszabadságban olvashatják ezt az irást. Ma már csak önmagunkkal kell megküzdenünk ahhoz, hogy lelkileg is meggyógyuljon a magyarság. Ehhez pedig csak az kell, hogy felhagyjunk az önrombolással, testvérharccal és a tehetségünket arra használjuk, amire ezer évig használtuk: Középeurópa vezetésére.
Én tudom, hogy erre képes az a magyar nép, – melynek fiai nem csak a kommunizmust sebezték halálra, de megismertették az emberiséget az atomerövel és a számitógéppel is. Én tudom, hogy e nép képes lesz végre arra is, hogy összefogjon és törődjön nemzete jövöjével. Én tudom, hogy a Jánosi Katalinok társadalma képes erre, elvégre apáik és nagyapáik ennél sokkal többre is képesek voltak. Én tudom, hogy a magyar történelem perspektivájából nézve, ez az elmult 15 év csak egy jelentéktelen kis zökkenö a magyarság életútján. Mi ez a 15 év a Mohi Pusztai vereséghez? Mohácshoz vagy 1848-hoz? A magyarság hatalmas életrejét mi sem bizonyitja jobban mint az, hogy nem csak kiheverte a tatárt, törököt, osztrákot, de Mohi Pusztát IV Béla, 48-at pedig Deák Ferenc követte.
Én nem csak hiszem, de tudom is, hogy amikor tudatunk már megemésztette a huszadik század tragédiáit, amikor már beforrottak a kommunizmus és fasizmus ejtette lelki sebeink, tehát amikor a nemzet már megbékélt önmagával és újra egységbe forrott a fizikailag és lelkileg is szétszakitott nemzet, akkor majd mi is követjük a IV Bélák és Deák Ferencek példáját és újra nagyot alkotunk. Nem kell ehhez sok, csak annyi, hogy mi magunk elhiggyük, hogy unokáink jöv?je rajtunk múlik és hogy most már tényleg miénk az ország! Ezért kell odafigyelni a Jánosi Katalionk vallomásaira is, ezért kell résztvenni a szavazásokon is, és persze ezért kell a nemzet vezetésére bölcs türelemmel kiválasztani a 21. század Deák Ferencét.
Lipták Béla, mérnök, iró, 56-os emigráns

