NEM A SZAVAK, A TETTEK SZAMITANAK!
Ha összefognánk mind, mi magyarok…
Ha összeadnánk minden tehetséget…
Felcsendülne, mint fenséges karének
A magyar tettek hosi himnusza!
Felhivjuk az HL minden tagjának figyelmét az alábbi honlapokra:
1956:
DUNA:
BOOKS:
HUNGARIA: www.hungaria.org
e honlapon megtalálható a Magyar Lobby teljes anyaga, cime és a fel-leiratkozás mikéntje:
www.hungaria.org/lists/lobby/
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
TARTALOM
1) EURÓPAI UNIÓ
1a) AKCIÓ A BENES DOKTRINA MEGSEMMISITÉSÉÉRT
1b) AKCIÓ A KISEBBSÉGI AUTONÓMIA ÜGYÉBEN
2) VAJDASÁG
2a) SZABADKAI ÖSZTÖNDIJ AKCIÓ
2b) A HELYSÉGNEVEK MAGYAR ELNEVEZÉSEINEK LISTÁJA
3) A MAGYAR JÖVÖRÖL
3a) CSOÓRI AUTONÓMIÁRÓL, STÁTUSTÖRVÉNYRÕL
3b) KOVÁCS A KETTÖS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELLEN
3c) IZMOSODÓ MAGYAR KÖZGAZDASÁG
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1a) AKCIÓ A BENES DOKTRINA MEGSEMMISITÉSÉÉRT
(Köszönet az EU Parlament elnökének, Mr. Cox-nak küldött sok levélért. Az Európai Parlament illetékeseitõl azt a tájékoztatást kaptuk, hogy leveleinket küldjük rendes postával és ne az elnök úrnak, hanem az alább megadott cimre. Azt is kérték, hogy az aláirók adják meg lakhelyüket is, mert az Európai Parlament csak olyan peticiókkal foglalkozhat, melyeket az EU területén élõk adtak be. Ezért kérjük az HL minden olyan tagját akik az EU valamelyik tagállamában élnek, hogy az alábbi levelet rendes postán adják fel.)
European Parliament,
L-2929 Luxembourg
RE: Benes Doctrine
Petition to the European Parliament,
I respectfully ask that the European Parliament to adopt the following resolution:
"The Benes decrees of 1945 stated that the German and Hungarian nations were each collectively guilty of war crimes and the Czech and Slovak Republics relied on that assertion to deport millions of Germans and Hungarians from their homelands.
The concept of "collective guilt" is in conflict with the Human Rights Charter. The European Parliament therefore respectfully requests the Czech and Slovak Republics to renounce the Benes decrees as condition for consideration for membership in the European Union."
Respectfully yours,
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1b) AKCIÓ A KISEBBSÉGI AUTONÓMIA ÜGYÉBEN
(Az Europa Tanácsban a Nemzeti kisebbségek önállóságáról elfogadott határozatot (a Gross jelentést) illetöen):
Kedves Bela!
Igen boldog vagyok, hogy felvallaltad ezt a temat. A Gross report igen jozan es emberileg helytallo.
Akciozando kulcsmondata a jelentesnek az a megallapitas amelyet alant kiemeltem. A kutya ott van elasva, hogy az Utodallamok letrehoztak magyarul beszelo babszervezeteket amelyeket BESZELTETNEK a magyarsag neveben. Mindaddig amig nincs egy magyar erdekvedelmi szervezete minden utodallami magyar kozossegnek addig olyan egyezsegeket fognak kotni a babszervezetek mint amilyet az erintett kormanyok kivannak toluk.
Tehat az elso lepes a Gross jelentes vegrehajtasahoz az kell legyen, hogy demokratikusan valasztott magyar erdekvedelmi szervezeteket hozhassanak letre a magyar kissebbsegek akik majd a targyaloasztalhoz ulnek.
Torok Laci.
Kerlek, ha lehet tedd fel a listara, hogy tobben olvashassak.
22. A Közgyulés felkéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a következo alapelveket, amikor autonóm státust adományoznak:
i. Az autonóm státusnak, mely meghatározás szerint a központi kormányzat és az autonóm entitás közötti kooperációtól és koordinációtól függ, az érintett felek között kialkudott egyezségen kell alapulnia.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2) VAJDASÁG
2a) SZABADKAI ÖSZTÖNDIJ AKCIÓ
Subj: KODDE – Szabadka
Date: 7/15/03 3:06:59 AM Eastern Daylight Time
From: z_brasnyo@srce.net
To: liptakbela@aol.com
Sent from the Internet (Details)
Tisztelt Lipták Úr!
A szabadkai Kosztolányi Dezso Diáksegélyezo Egyesületet tizenhárom éve alapította meg egy lelkes csapat. Pedagógusok, jogászok és más foglalkozású elhivatottságot érzo emberek. Az egyesület fo feladata a Szerbiában tanuló szegény sorsú, magyar ajkú kituno és jeles középiskolás tanulók és egyetemi hallgatók anyagi támogatása. Egyesületünk igyekszik támogatni a kisebbségi sorban élo magyar diákokat Vajdaság egész területérol, hogy minél nagyobb esélyük legyen a szüloföldön megmaradni, önazonosságukat megorizni, kultúránkat, hagyományainkat ápolni.
A KODDE fölötte áll minden politikai és vallási csoportosulásnak, és kizárólag a fiatalok érdekeit tartja szem elott. A kérelmek elbírálásánál a tanulmányi eredmény és a szociális helyzet a mérvadó.A támogatott gyerekek nagy része a szórványmagyarságból jött, akik vállalják a drágább iskoláztatást, messze otthonuktól, csakhogy anyanyelvükön tanulhassanak. Induláskor 25 szegény sorsú, jól tanuló magyar diákon tudtunk segíteni, ma már több mint 600 tanulót támogatunk ösztöndíjjal, ebéddel és kedvezményes lakással a közel 1000 segélykéro közül.Anyagi helyzetünk sajnos egyre kilátástalanabb.
A gazdaság katasztrofális helyzetben van. Néhány helyi önkormányzat, a történelmi egyházak, vállalkozók, és az alig tengodo nyugdíjasok segítenek bennünket idehaza. A külföldi alapítványok és szervezetek sajnos napról napra kevesebben és kevesebbet adakoznak. Az ösztöndíjak összege nem túl magas, de ennek a kifizetése is nehézségekbe ütközik. Egyre nehezebben tudjuk összehozni a diákok támogatásához szükséges havi 6 000 EURO dinárellenértékét.Egyre több a rászoruló diák, több támogatóra lenne szükség. Ha Önök úgy érzik, hogy segíteni tudnának a tanulni vágyó vajdasági magyar diákokon, irodánkban minden szükséges információt megkaphatnak a +381-24-555-775-ös telefonszámon, vagy a kodde@tippnet.co.yu e-mail címen.
Megértésüket és segítségüket elore is köszönjük.Tisztelettel, Kocsik Margit elnök, Brasnyó Zoltán elnökhelyettes z_brasnyo@srce.net Minden nemzet boldogulása a tanult ifjuságtól, függ.Ha nem tudunk lépést tartani a világgal – lemarad és elpusztul nemzetünk.Segitsük tehetséges diákjainkat, hogy megmaradhassunk.Egyesületünk honlapját a www.kodde.org.yu weboldalon tekinthetik meg.Levélcímünk:Kosztolányi Dezso Diáksegélyezo EgyesületTolsztoj utca 824000 SzabadkaSerbia-Montenegro
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2b) A HELYSÉGNEVEK MAGYAR ELNEVEZÉSEINEK LISTÁJA
Sajtoszemle
Az MNT Nyelvhasználati Bizottságának közleménye
A Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselõházának május 15-i határozata alapján a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jogot nyert arra, hogy megállapítsa a vajdasági önkormányzatok, települések és helyi közösségek magyar elnevezéseit – ott ahol egyébként hivatalos használatban van a magyar nyelv
is. A munkát az MNT Nyelvhasználati bizottsága (NYB) végzi. 2003. június 23-án a NYB javaslatot készített és ezt szeretné közölni a vajdasági magyarsággal, véleményeket, bírálatot, javaslatokat, észrevételeket várva. Úgy érezzük, hogy ez pátosz nélkül is történelmi feladatnak nevezhetõ; minden vélemény, minden új szempont hasznos lehet és segíthet abban, hogy tisztességesen megfeleljünk a feladatnak.
A munkát záros határidõn belül kell elvégezni. Ezért a NYB arra kér minden hozzászólót, hogy véleményét június 30 elõtt juttassa el az MNT címére (24000 Szabadka, Kossuth Lajos tér 4.), vagy a Magyar Szóhoz. Július 30-án ismét összeül a NYB azzal a szándékkal, hogy a vélemények
figyelembevételével elfogadásra terjessze elõ a helységnevek magyar elnevezéseinek listáját.
Fontosnak tartjuk, hogy a Magyar Szó vállalta, hogy közli a teljes listát. Szeretnénk néhány szempontot kiemelni, abban a reményben, hogy ez majd segíti a vitát.
1. Az MNT-nek az a joga (és feladata), hogy a vajdasági magyarság által hagyományosan használt helységneveket állaptísa meg. Ezek az általunk hagyományosan használt nevek válhatnak hivatalossá (a szerb elnevezések
mellett). Tehát nem azt kell választanunk ami közelebb áll a szerb elnevezéshez, nem is azt ami gyeseknek "magyarabbul hangzik" – hanem azt, amit mi, vajdasági magyarok hagyományosan használunk. Ez nagyon sok esetben egyszerû. A vajdasági magyarok hagyományosan Szabadkát, Újvidéket és Zentát mondanak, és nem Szuboticát, Noviszádot vagy Szentát. Itt nincs min töpregeni. Vannak azonban esetek, ahol a NYB úgy érezte, hogy nehezebb a döntés és ahol különösen fontos hogy – elsõsorban a helyi lakosság, de mások is – véleményt nyilvánítsanak arról, hogy melyik elnevezés rögzõdött a magyar nyelvhasználatban. Például Kanizsa vagy Magyarkanizsa? Hozzátennénk azt is, hogy nem is a nyelvi eredet mindig a döntõ. Sok magyar elnevezés épül szláv szóra, sok szerb elnevezés gyökerében magyar szó van; de nem ritkán német a gyökér, vagy román, esetleg török, vagy más.
Fontos, hogy odajutottunk, hogy nem azt kell használnunk amit mások szertnének ha használnánk. Az egyedüli kérdés az, hogy melyik az az elnevezés, melyet a vajdasági magyarok magukénak fogadtak el. Tehát nem "magyartalan" a Kupuszina, ha az ottani magyarok ezt használjak hagyományosan; de ha Bácskertest használnak, akkor Bácskertes.
2. Ott ahol több alternatívát látott a NYB, több alternatívát is megjelölt. Itt várjuk a legtöbb észrevételt. De természetesen szívsen fogadunk
véleményeket, megjegyzéseket ott is, ahol egyenlõre nem állapítottunk meg alternatívát.
1. Kupuszina vagy Bácskertes
2. Ómoravica vagy Ómorovica vagy Kossuthfalva vagy Bácskossuthfalva
3. Meszesfalu vagy Meszes
4. Fehértelep vagy Fejértelep
5. Nagytárnok vagy Torák vagy Tárnok
6. Tamásfalva vagy Hetény
7. Magyarkanizsa vagy Kanizsa
8. Antalfalva vagy Kovacsica
9. Torontálvásárhely vagy Debelyacsa vagy Debellács
10. Kevevára vagy Kovin
11. Kumán vagy Kumánd
12. Budiszava vagy Tiszakálmánfalva
13. Telecska vagy Bácsgyulafalva
14. Királyhalma vagy Királyhalom
15. Dusanovó
16. Visnyevác
17. Kanizsamonostor vagy Monostor
3. Az MNT-nek azokon a területeken van joga magyar helységneveket megállapítani, amelyeken hivatalos használatban van a magyar nyelv. A hatályos jogszabály alapján kötelezõ a magyar nyelv hivatalos nyelvként
való elismerése azok a települések esetében, ahol a magyar lakosság lélekszáma eléri a 25 százalékot. Tanulmányozva a névlistákat a NYB-ban az a vélemény alakult ki, hogy lehetnek települések ahol van 25% magyar, ám mégsem lett hivatalosként bevezetve a magyar nyelv. Itt természetesen ellenõrizni kellene az adatokat.
A NYB arra kéri a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Kisebbségi Titkárságot, hogy vizsgálja ezt ki, elsõsorban a következõ településeken:
1. Apatin községben. Kupuszina és Szilágyi;
2. Fehértemplom községben: Udvarszállás;
3. Ingyia községben: Maradék;
4. Ürög községben: Dobrodó és Satrinca;
5. Pancsova községben: Sándoregyháza;
6. Ruma községben: Nyékinca és Herkóca;
7. Szécsány községben: Bóka, Módos és Kanak;
4. A NYB fontosnak tartja hangsúlyozni a következõket is. A köznyelvben, a sajtóban, nem csak akkor használhatók magyar elnevezések, ha az illetõ területen hivatalos használatban van a magyar nyelv (is). Ha Szilágyin hivatalos használatban van a magyar nyelv, akkor a hatósági névtáblákon ott kell hogy álljon a SZILÁGYI a SVILOJEVO mellett. Ha nincs hivatalos használatban a magyar nyelv, akkor a névtáblákon csak Svilojevo áll. De a közhasználatban, a magyar médiákban így is csak a "Szilágyi" a helyes. Ez természetes, mint ahogy természetszerûen Bécset írunk és nem Wien-t, Belgrádot és nem Beogradot.
5. Nyár áll elõttünk, jobb idõszak is adódhatott volna a munka elvégzésére. Augusztus végéig terjesztheti be hivatalos formában az MNT a magyar helységnév listát. Ha ezt nem tenné meg, a jog átszáll a Tartományi
Végrehajtó Tanácsra. Tehát most van esélyünk, most éljünk vele.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3a) CSOÓRI SÁNDOR AUTONÓMIÁRÓL, STÁTUSTÖRVÉNYRÕL
Vallomással kell kezdenem. Amikor megtudtam, hogy a Medgyessy-kormány Kovács László karnagy úr vezényletével át kívánja hangszerelni a törvényt, magyarán szólva vérteleníteni akarja, egy fölhívásban arra kértem a hazai és a határon túli magyarokat: védjük meg az eredeti törvényt. Elsö szavunkra kétszázezren csatlakoztak a felhíváshoz. Pedig az aláírásgyüjtésben nem segítettek se az újságok, se a rádiók, se a televíziók.
Sajnos, a Máért sorsdöntö tanácskozásán Medgyessy Péter még csak meg se említette a kétszázezer aláírót, holott az aláírásokat neki adtam át. Természetesen nem ezt
nehezményezem, sokkal inkább azt, hogy a Medgyessy-kormány rossz úton indult el, amikor az engedékenység és az oktalan alkalmazkodás útját választotta. Ezzel nemcsak az "övéit" árulta el, hanem azt az európai mércét is, amelyet éppenséggel szolgálni akart. Mit rejt az én "rágalmazó" megjegyzésem?
Azt, hogy a kisebbségek ügyét továbbra is politikai és jogi ügyként kezelik elsösorban, noha nem az. A kisebbségi sorsba születö ember egy meghasonlásba születik bele: az úgynevezett anyanemzet és az adott ország (Románia, Ukrajna, Szlovákia stb.) államisága közötti térbe. Valójában a senki földjére. Ez a köztes lét nem lehet a hazája, s mivel nem lehet, a kisebbségi ember eleve másod- vagy harmadrendü földlakónak bizonyul. Vajon hogy egyeztethetö össze ez a csonka lét az európai eszmékkel,
például az egyenrangúsággal?
Ha volna Romániában, mondjuk, székelyföldi, kalotaszegi, érmelléki autonómia, valószínü, hogy nem lenne szükség státustörvényre. De nincs! Pedig az autonómia nem idegen az európai gondolattól. Nem volt idegen már a trianoni döntés idején sem, belekerült az 1919-es kisebbségi szerzödésbe is, de a románok, ígéretüket megszegve, elsinkófálták az egészet.
És ha már ideértünk, idözzünk el itt egy-két percig. Mit is tanultunk Trianonról? Azt, hogy az egész rettenetet, a példátlan méretü darabolást a magyar bünökért kaptuk cserébe. Na, és azóta csakis irgalmas szamaritánusként viselkedtek a szomszédaink? Ellenkezöleg! A szörnyüséges évszázad démonitásához, diktatúráihoz igazodva sokkal roncsolóbb és végzetesebb bünöket követtek el, mint mi Trianonig. Az 1867-es kiegyezés után a velünk élö nemzetiségek nemhogy fonnyadni, zsugorodni kezdtek volna el, hanem erösödni.
Ezzel szemben Trianon, de még inkább az 1947-es párizsi béke óta a magyarság látványosan sorvad. Trianonban a hazáját veszítette el, a kommunizmusban a tulajdonát. Létezése alapjait. A nyugatiaknak, persze, szükbe se jut, hogy a magántulajdont is el lehet venni az állampolgártól, aki anélkül és tulajdon nélkül semmibe se tud már megkapaszkodni. Tegnap olvastam egy erdélyi barátom nyilatkozatát, amelyben azt írja, hogy egy évtized alatt annyi magyart veszítettünk el Erdélyben, amennyi magyar együttvéve Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen él.
Ezt nem tudja a magyar külügyminiszter? Ha tudja, miért nem ezt mondja el Verheugen úrnak és Jürgens úrnak? Megfosztja öket az európai mérlegelés lehetöségétöl! A jóvátétel-keresés humanista esélyeitöl! Beszámolóját kiegészíthetné egy érdekes felfedezéssel. Azzal, hogy évtizedek óta nem látott olyan embert, aki Románia felé, Szerbia vagy Ukrajna felé menekült volna a sorsa elöl. Éppen hogy onnan menekülnek az emberek! Hogyan lehetséges, hogy a magyar kormány, összehangolódva néhány európai politikussal, azoknak az országoknak a pártjára áll, ahonnét sokaknak el kellett menekülniük.
Az állat nem politizál, de ha veszedelmet érez, otthagyja a helyét. Így van ezzel az ember is! Milyen Európa az, ahol ezekre a dolgokra nem figyelnek? Netán a szabad vándorlást kellene támogatnunk? Legalább annyira kell a helyben maradást is! A magyar státustörvény a szelíd jóvátétel törvénye lehetett volna. Megváltoztatott formájában hamis alku, amelyet csak hamis indokok támasztanak alá.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3b) KOVÁCS KÜLÜGYMINISZTER A KETTÖS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELLEN (!!)
Voivodina Hungarians press for dual citizenship
The Hungarian Democratic Party of Voivodina has called for a petition drive to ensure that Hungary grant dual citizenship to ethnic Hungarians living in the Serbian province. Party chairman András Ágoston urged the chairmen of all Hungarian parties in Voivodina to launch a joint action in the matter.
Foreign Minister László Kovács practically ruled out the idea of granting dual citizenship to ethnic Hungarians in Voivodina while speaking on the “Nap-kelte” TV programme Wednesday morning. He said if such a step were taken, ethnic Hungarians in Romania and Slovakia would have to be given identical treatment, which would mean granting 3.5 million ethnic Hungarians the benefits of Hungarian citizenship. He queried whether Hungary can afford that.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3c) IZMOSODÓ MAGYAR KÖZGAZDASÁG
Refinery Sold
(Peter S. Green, NYTimes)
Croatia's INA refinery was sold yesterday to MOL, the Hungarian oil company, for $505 million, strengthening MOL's position in what is emerging as a battle for control of Central European and Balkan fuel markets.
MOL's bid topped the $420 million offered by OMV of Austria. INA's 450 gasoline stations and access to the Adriatic Sea will aid MOL as it competes with OMV, OAO Lukoil of Russia and Poland's PKN Orlen.
