A Magyar Lobbi 2008. március 14-i akciólevele Schlesinger Hanna Tel Aviv-i beszámolóját közölte Sólyom László köztársasági elnök izraeli látogatásáról.

Sólyom László tiszteletére Magyarország izraeli nagykövete, dr. Gyenge András fogadást adott herzliai rezidenciáján 2008. március 2-án, ahol az elnök a magyar ajkú izraeliek képviselőivel találkozott. A várt mintegy 300 vendég helyett csak 120–130-an jelentek meg — a beszámoló szerint ezt részben az akkori magyarországi közéleti feszültségek (a gyűlöletbeszéd-törvényről szóló viták, a Magyar Gárda megalakulása) magyarázhatták, amelyek kedvezőtlen benyomást keltettek az izraeli magyar zsidóság körében.

A bemutatkozások során egy jelenlévő újságíró aggodalmát fejezte ki a magyarországi események miatt; az elnöki válasz szerint a Magyar Gárda feloszlatása folyamatban volt. Az Hitadrut Ole Hungaria képviselőjének kérdésére, hogy érkeznek-e magyarországi zsidó bevándorlók Izraelbe, az a válasz született, hogy egyre több fiatal, jó egzisztenciájú diplomás érkezik letelepedni.

A szerző elmondása szerint személyesen kérdezte az elnököt a gyűlöletbeszéd-törvényről, és megosztott egy saját tapasztalatát: egy budapesti rendőr egy jogsértés kivizsgálása során, megtudva, hogy a sértett édesanyja izraeli, a sértettet elkövetővé minősítette át. Az elnök megdöbbenését fejezte ki az eset hallatán. A beszámoló szerint az elnök kíséretében lévő Várkonyi László külügyi államtitkár arról is tájékoztatást adott, hogy a Magyarország által a palesztineknek nyújtott 50 millió forintos humanitárius segély felhasználását a párizsi donorkonferencián elfogadott „Pegazus” program keretében ellenőrzik.

A szerző zárásként saját izraeli sofőrjük aggodalmait idézte, aki a Gázai övezethez közeli Netivotban él családjával, ahol azokban a napokban rakétatámadások érték a települést.

Forrás: Magyar Lobbi, 2008. március 14., 3c. (Schlesinger Hanna, Tel Aviv.)

Kritikus visszhang: Szemerédi Tibor (Bécs) hozzászólása

A Magyar Lobbi 2008. március 30-i hírlevelében Szemerédi Tibor (Bécs) kritikus hangú reagálást küldött az előző havi Tel Aviv-i beszámolóra, amelyet a bpi.hu (Breuer Press International) is közölt.

Szemerédi meglepetését fejezte ki, hogy a szokásosan tárgyilagos hírlevélben ilyen — szerinte agitprop jellegű — beszámoló jelent meg. Feltételezése szerint a fogadás alacsony részvétele arra utalhat, hogy a meghívottak egy része a köztársasági elnök blamálása, más része pedig ugyanezen okból való távolmaradása szándékával viszonyult az eseményhez — ami szerinte sem a magyar–zsidó, sem az izraeli–magyar viszony javát nem szolgálta.

A beszámoló egyes állításait is vitatta: úgy vélte, a Magyarországról Izraelbe kivándorló fiatal diplomások egy része esetleg a vízumkényszer megkerülésére, más részük sajnálatos módon a fel nem dolgozott hazai antiszemitizmus egyes megnyilvánulásai miatt választhatta a kivándorlást. A palesztin segély kapcsán egyetértett azzal, hogy átláthatóbb felhasználás (iskolák, óvodák építése) kívánatosabb lenne. Az izraeli turistákat ért incidenst — a beszámoló pontatlanságára hivatkozva — nehezen értékelhetőnek nevezte, megjegyezve, hogy agresszív turista és idegengyűlölő járókelő nemzetiségtől függetlenül létezik. Az osztrák holokauszt-tagadási törvényről kifejtette, hogy annak létrejötte szerinte az anyagi jóvátétel és a történelmi szembenézés helyettesítőjeként szolgált az osztrák állam számára. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy a magyar gyűlöletbeszéd-törvény nem elég szigorú — példaként egy MSZP-s képviselő 1956-os szabadságharcosokat becsmérlő, büntetlenül maradt megnyilvánulására hivatkozott. Zárásként megjegyezte: a beszámolóból végül érdemben semmit nem tudtunk meg Sólyom László izraeli látogatásának valódi súlypontjairól.

Forrás: Magyar Lobbi, 2008. március 30., 3. (Szemerédi Tibor, Bécs.)