A Magyar Lobbi 2005. januári akciólevele Kemény Győző, az Értékmegőrzők Civil Szervezet elnökének beszédét közölte, amelyet a határon túli magyar szervezetek fórumának 2005. január 6-i, szabadkai zárt ülésén mondott el — az egyetlen magyarországi meghívottként — a 2004. december 5-i kettős állampolgársági népszavazás kudarca utáni helyzetről.

Kemény a népszavazást egyszerre nevezte sikeresnek és eredménytelennek: sikeresnek, mert a kormányoldal — szavaival — “visszataszító, aljas, magyart a magyarral szembeállító kampánya” sem tudott többségre jutni az elutasítással, s ezzel létrejött egyfajta nemzeti minimum a határon túli magyarok állampolgársága ügyében. Azokat, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, nemzetárulóknak nevezte, Tamási Áront idézve: “amíg embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas.”

Felidézte, hogy amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben elutasította a kettős állampolgárságot, az Értékmegőrzők Civil Szervezet — olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolók, népszerű színészek és zenészek tagsággal — már november 8-án nyilatkozatban buzdított az igenre. Az aláírók között olyan neveket sorolt fel, mint Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagjai, Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok, Bitskey Tibor és Sztankay István színészek, Raksányi Gellért, valamint Ákos, Demjén Ferenc és Pataky Attila (EDDA) zenészek. Kemény szerint ezt a felhívást, csakúgy mint a Professzorok Batthyány Körének november 21-i, 232 tudóst és sok további értelmiségit összefogó nyilatkozatát, a balliberális média — köztük az adófizetők pénzéből működő Magyar Távirati Iroda — elhallgatta, s a legnagyobb ellenzéki párt sem törekedett szélesebb nyilvánosságra hozni azokat.

Beszéde szerint a népszavazás mérlege lélektanilag ijesztő és tragikus volt, de politikai szempontból a visszajáró magyar állampolgárság ügye előrébb került, mint korábban bármikor — idézve Duray Miklóst: “elvált végre az ocsú a búzától.” Zárásképpen arra kérte a hallgatóságot, hogy a megosztottság szítói ellenében fogjanak össze, Márai Sándor 1942-es röpiratát idézve: “magyarnak lenni még mindig nem állapot, hanem feladat és hivatás.”

Forrás: Magyar Lobbi, 2005. január 14. (Kemény Győző, Szabadka, 2005. január 6.)