A Magyar Lobbi 2006. december 8-i akciólevelének „Megújuló energiaforrásokról” című rovata. Három levél egymás után: Komsa József kérdése Szatmárnémetiből, Lipták Béla válasza, és — mellékletként — Lipták saját, 2006. november 7-i levele Vizi E. Szilveszterhez, az MTA elnökéhez. Ez utóbbi a legfontosabb darab: ebből derül ki, hogy a szoláris hidrogén terve ekkor már hivatalos akadémiai elbírálás alatt állt. Kapcsolódik a korábbi Szoláris hidrogén kísérleti üzem anyaghoz.

1. Komsa József levele

Komsa József, MVSZ-küldött, elnökségi póttag, a Szatmár megyei Bíró Lajos Ökológiai Társaság ügyvezető elnöke. Szatmárnémeti, 2006. december 4.

„Tisztelt Professzor Úr,

Az idei magyarországi önkormányzati választásokon a Magyarok Világszövetsége – megfogalmazott és kifejezett elvárásoknak megfelelve – indított vagy támogatott. Az MVSZ önkormányzati programját kidolgozó csoport tagjaként, illetve az erdélyi Szatmár megyében működő Bíró Lajos Ökológiai Társaság ügyvezető elnökeként is, a megújuló energiaforrásokra való áttérést, mint nemzetstratégiai fontosságú célkitűzést követem, és elérését igyekszem segíteni.

Most szombaton, a Kossuth Rádió reggeli műsorának összefoglalójában, Kondor Katalin az Ön nevét említette a megújuló energiaforrásokkal összefüggésben. Sajnálom, hogy nem hallottam az Önnel készített műsort, riportot, ezért tisztelettel megkérem, engem is vegyen fel az érdeklődők sorába.

Mit tehetne az MVSZ, Kárpát-medencei vonzáskörében ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokat elérhetőbbé, alkalmazhatóbbá tegye családi gazdaságok, kis települések és vállalkozások számára, vagy hogy jó irányba befolyásolhassa a fogadókészséget regionális ill. kormányzati szinten, és hogy segíthesse az ehhez szükséges anyagi források elérését?

Mint ahogy azt is, hogy párezer dollárnyi tőkével mit célszerű elkezdeni, ha a megújuló energiaforrásokba szeretne fektetni az ember?”

2. Lipták Béla válasza

„Kedves József,

Ide mellékelem Vizi Szilveszternek novemberben irt levelemet, hogy lássad koncepcióm lényegét. Ennek egyik összetevője az, hogy elég a cikkekből és konferenciákból, eljött az ideje, hogy megépitsük a kisérleti üzemeket, s megállapitsuk, hogy mi mibe került, minek mi az energia hozama, melyik módszer mennyire kifizetődő. A másik összetevője az a tervnek, hogy tanuljunk a multból, az atomenergia és a számitógép példájából, s most végre Magyarországon, magyar szabadalomtól védve és magyar érdekeket szolgálva hozzuk létre a tiszta és kimerithetetlen energia technológiát.

Egyenlőre az MTA illetékesei mérlegelik a tervet, s ha rábólintanak, akkor első dolgunk lesz, -angol segitséggel-, megszerezni az anyagi alapokat. Az én elképzelésem globális megoldást jelentene, mely a szoláris hidrogénnel egyszerre oldaná meg a fűtés-hűtés, áramtermelés és közlekedés energia ellátását úgy, hogy az energia messzebbre való szállitását, raktározását vegyi energia formájában a hidrogén biztositaná.

A Te kérdésedre, hogy kis befektetéssel mit ajánlanék, felsorolok pár területet. Magyar találmány az energia-fű, ebbe belenézhetnél hátha találsz valami tennivalót, ugyanez a helyzet az ethanol, biodizel és metán területén is, az utóbbiért Oláh György Nóbel dijat kapott. Magyarországon a geothermál energiának is jövője van. Ha a napenergia érdekel, ugy attól függően, hogy meleg vizet vagy villanyt kivánsz termelni, koncentráló parabóla tükröt vagy PV (photovoltaic) kollektort használhatsz.

Sok sikert, Béla bátyád”

3. Melléklet: Lipták Béla levele az MTA elnökéhez

Prof. Dr. E. Sylvester Vizi, President — Hungarian Academy of Sciences, H-1051 Budapest, Roosevelt Square 9. Keltezés: 2006. november 7.

„Tisztelt Elnök Úr, Kedves Szilveszter!

Mint találkozásunkkor javasoltam, szeretném, ha az Akadémia felvállalná a napenergiára alapozott energiatermelés és a második hágai Duna-per ügyeit.

Az angol követségen Steven Fisher (névjegy a #3-as mellékletben) megigérte, hogy amikor megkapta a napenergiára alapozott energiatermelésre vonatkozó terveinket és azok anyagi támogatásra vonatkozó kérésünket, továbbitani fogja azokat nem csak Richard Bronsonnak, de az EU illetékeseinek és másoknak is, ha felkéred őt arra. (…) Kérésére kidolgoztam a két napenergiára alapozott üzemünk felállitásának időrendjét (#1 melléklet) és megneveztem az azokhoz szükséges gépi egységeket (#2 melléklet).

Amennyiben az Akadémia illetékes bizottságai támogatják a tervet, úgy én azt szeretném, ha a kisérleti üzemek felállitásának anyagi és jogi vonatkozásait kizárólag az MTA intézze, és én csak mint műszaki tanácsadó irányitanám a tárgyalásokat. Ugyanakkor azt is hasznosnak tartanám, ha én, – az Akadémia megbizásából –, mint annak képviselője tárgyalhatnék az anyagi támogatás megszerzéséröl a potenciális adományozókkal, majd később a tervezés részleteiröl a mérnökökkel, hogy igy ne kelljen minden egyes lépésemet, döntésemet az MTA-val külön jóváhagyatni, mert az akadályozná a gyors kivitelezést.

Tisztelettel köszönt, Lipták Béla”

Megjegyzés: a levélben szereplő „Richard Bronson” minden bizonnyal Richard Branson, a Virgin-csoport alapítója, aki 2006 szeptemberében jelentette be, hogy a következő tíz évben megújuló energiába fekteti a légitársaságai hasznát. A név az eredeti levélben így szerepel, ezért itt sem javítottuk.

Frissítés: „a világ első szoláris hidrogén erőműve” – Szeged (2007. január 13.)

Egy héttel az MTA-nak írt levél közlése után a Magyar Lobbi már a helyszínt is megnevezte, és a terv elhagyta a magyar tudománypolitika belső köreit.

Az amerikai nagykövetség

„Thank you for sending me a copy of your paper. I have forwarded it on to colleagues in Washington who work on renewable energy issues and the International Partnership for a Hydrogen Economy. I will let you know if/when I get comments from them.”

— Samuel Kotis, Regional Environment, Science, Technology and Health Officer, U.S. Embassy Budapest

Lipták válasza egyetlen mondatban rögzíti az igényt, amelyről addig csak koncepció szinten volt szó:

„The demonstration plant is planned to be built near Szeged. This will be the first solar-hydrogen power plant in the world.”

A Duna TV-nek írt levél

Cselényi László elnöknek írva Lipták összefoglalja, mi a tervben a nemzeti tét — és a párhuzam, amelyet mindig felhoz:

„…azon dolgozom, hogy (az atomenergiával és számítógéppel ellentétben) az olajat követő szoláris-hidrogén kísérleti üzeme Magyarországon épüljön meg, annak kivitelezhetősége Mo-on bizonyíttasson, azt magyar szabadalmak védjék, oda irányítsa nem csak a világ figyelmét, de a pénzt meg a munkaalkalmakat is. A tervet a New York-i Magyar Házban fogom először ismertetni.”

Ugyanebben a levélben a Duna TV nézettségéről is elmondja a véleményét — hogy nem a pénz a gát, hanem az „elintézés”, a szatellittányér beszerzése —, és javasolja, hogy a cserkészek és a magyar templomok papjai segítsenek tájékoztatókkal, a műsoridőben pedig olyan hirdetések fussanak (turizmus, ingatlan, állásközvetítés), amelyek az itteni magyarságot ténylegesen érdeklik.

A válasz

A Duna TV elnöki irodája érdemben reagált: a szoláris-hidrogén témában Pomezanski György alelnök segítségét kérték, a Bard-főiskolások felkutatásához pedig a Kívánságkosár című műsorét. (Nyuli Tamás, DTV ZRt. Elnöki Iroda.)