NÉPSZABADSÁG:

Az ellenzék Amerikában is kampányol
Népszabadság • Horváth Gábor • 2006. február 25.

Amerikai magyarok is megkapták Orbán Viktor választási részvételre buzdító, a külföldi magyarok szavazatait kérő levelét. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a külföldön történő szavazás részleteit ismertető és a külképviseleti névjegyzékbe való felvételhez szükséges nyomtatványt is tartalmazó levelet kaptak a Fidesz elnökétől a napokban szlovákiai magyarok. Tegnap kiderült: nem csak ők kaptak levelet.

Az Egyesült Államokban élő magyarok címlistáját feltehetően a hagyományosan jobboldali amerikai magyar szervezetek bocsátották a Fidesz rendelkezésére. A párt ellenzékben is súlyt fektetett ugyanis arra, hogy kapcsolatot tartson az emigráció aktívan politizáló tagjaival. Ugyanennek a körnek szól az Országgyűlés doyenjének amerikai kampánykörútja is. Horváth János fideszes képviselő a következő tíz napban New Yorkban, New Jerseyben, Washingtonban, Los Angelesben és Torontóban ismerteti a választási törvényt, illetve a meghívó szerint arról beszél majd, miért fontos a szavazás.

Horváth János 1945 és 1947 között a Kisgazda Párt színeiben volt tagja az Országgyűlésnek. 1947-ben koholt vádak alapján elítélték, 1956-ban elhagyta az országot, és közgazdászként Amerikában futott be komoly karriert.

Tegnap az MSZP részéről Varju László, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt közölte: Orbán Viktor azzal, hogy nem magyar állampolgárok szavazatait is kéri, arra buzdítja őket, hogy bűncselekményt kövessenek el. A büntető törvénykönyv kimondja ugyanis, hogy aki a választásokon jogosultság nélkül szavaz, bűncselekményt követ el. A választásokon pedig csak magyarországi bejelentett lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt.

Ezzel együtt Orbán Viktor a levelében úgy fogalmaz: "a határon túl élő honfitársaink alkalmasint döntő szerepet játszhatnak az elkövetkező választások során".

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy reagált: lehet, hogy kaptak olyan személyek is levelet, akik nem magyar állampolgárok, azonban a tájékoztató elküldésekor nem vizsgálták, hogy ki milyen állampolgár. Aki kérte, annak elküldték a levelet.

"Hazaffyas" szavazás az utolsó pillanatban

Az Egyesült Államokban élő, ismert konzervatív elkötelezettségű Lipták Béla a Klubrádió információi szerint egy körlevelet küldött az ottani magyaroknak, amelyben arra buzdítja őket, hogy magyarországi lakcím kiváltásával az utolsó pillanatban vegyenek részt a választásokon. "Március 17-ig bárki be is jelentkezhet Magyarországon és elintézheti, hogy felkerüljön az egyik konzulátus szavazólistájára. Ne halogassuk ennek azonnali elintézését! Ne meleg levegővel magyarkodjunk, ne bálokon meg vacsorákon legyünk hazaffyak (sic!), hanem ott és akkor, amikor az jelent is valamit: a választáson!" – áll a fölhívásban.

Tóth Zoltán választási szakértő szintén a Klubrádióban a fölhívás kapcsán azt közölte: igen, lehetséges, hogy a határainkon kívül élő magyarok, akik nem veszítették el állampolgárságukat, pár napon belül megszerezzék a magyar állandó lakcímet, és tudnak élni a választójogukkal. Még akkor is, ha nem élnek folyamatosan Magyarországon. Ez – szögezte le – "választási csalás" lehet, de legalább is visszaélés a törvény betűjével és szellemével.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kelt Stamfordban, 2OO6 február 27.-én

Léderer Pál, Felelős szerkesztő, Népszabadság

TO: ledererp@nepszabadsag.hu

CC: vorostk@nepszabadsag.hu, level@nepszabadsag.hu, kulpol@nepszabadsag.hu, TamasT@Nepszabadsag.Hu, RozsaGy@Nepszabadsag.Hu, laszlobartus1@yahoo.com

RE: Horváth Gábor: “Az Ellenzék Amerikában is kampányol”

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Megköszönném, ha a lapjukban 2OO6 február 25-én, Horváth Gábor: “Az Ellenzék Amerikában is kampányol” c. irására válaszoló alábbi soraimat szintén közölnék.

Tisztelettel,

ifj. Lipták Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A Kevésbbé Egyenlő Állampolgárokról

Két témakörben szeretném kijavitani a 2OO6 február 25.-én megjelent, “Az Ellenzék Amerikában is kampányol” c. cikkük állitásait: az egyik személyemre vonatkozik, mert “ismert konzervativnak” nevezett a cikk irója. A másik arra vonatkozik, hogy összhangban van-e a demokráciával az, ha az állam megakadályozza vagy megneheziti az állampolgárok egy csoportja számára, hogy részt vegyenek az országos választásokon?

Az “ismert konzervativ”

Tudom, nincs idejük pontosan utánanézni, hogy helyes-e a jelzö, mellyel a cikkeikben szereplőket bemutatják olvasóiknak, ezért felsorolom, hogy "milyen konzervativ"(K.) vagyok én. 1956-ban a 16 Pont névre hallgató K. documentumnak voltam egyik megfogalmazója. Azóta irtam 26 darab K. beállitottságú műszaki könyvet az ipar automatizálásáról, köztük hármat (a tényleg konzervativ) Teller Ede előszavával. Tanitottam a közismerten K. Yale egyetemen. Kidolgoztam a bősi kérdés megoldását ismertetö Kiegyezési Tervet. Kutattam, hogy a K. Nagy Imrét hová temették gyilkosai, majd a Wall Street Journalban ismertettem a 3O1-es parcella helyét. Ezért a K. Göncz Árpádtól megkaptam a Nagy Imre dijat. Támogattam, segitettem olyan K. szamizdát szerkesztőket, mint Kis János és Demszky Gábor. A K. Magyarországi Zöld Párt jelöltjeként Somogyban elindultam a képviselő választáson azzal a céllal, hogy felvilágositó munkámmal megakadályozzam a Dráva elterelését. Regisztrált tagja vagyok Amerikában a közismerten konzervativ Demokrata Pártnak, de nem folytatom a listát, inkább csak megjegyzem, hogy nem az én, hanem az önök hitelét rombolja, ha pontatlan jelzöket használnak.

Magyarországon az állampolgársággal nem jár szavazati jog?

Nos, a cikkük főtémájára térve, tudniuk kell, hogy ha a Klubrádió “szabadelvű” riportere hagyott volna beszélni és nem kapcsolta volna ki a mikrofont, akkor elmondtam volna a következőket: Egy demokratikus államban minden állampolgár alapvető joga az országos választásokon való résztvétel. Igy példáúl az Egyesült Államoknak minden polgára, lakhelyétöl függetlenül, részt vehet az országos választásokon. Azok akiknek külföldön van a lakhelyük, vagy a választások idején külföldön tartózkodnak, szavazataikat postai úton, egy bélyeg befektetésével leadhatják.

Megjegyezném azt is, hogy a legtöbb nemzet büszke arra, ha ragaszkodnak hozzá a határaikon kivül élö polgárai, ha honfitársnak tartják magukat, mert tudják, hogy e ragaszkodás tőke a nemzet számára. Amerika nem csak, hogy örömmel elfogadja példáúl azt, hogy az én unokáim magyar állampolgárok is (annak ellenére, hogy édesapjuk nem az), sőt kétnyelvüségüket, kettős kultúrájukat még értéknek is tekintik az itteni intézmények és példáúl iskolai ösztöndijjal is dijjazzák. Más országok, mint példáúl Portugália, a világ bármely pontján minden olyan személynek megadják az állampolgárságot akinek legalább egy nagyszülője portugál volt.

Ugyanakkor, a jelenlegi magyar állam mindent megtesz nem csak azért, hogy a határain kivül élö 5 millió magyar ne kapja meg az állampolgárságot, de azért is, hogy a magyar állampolgársággal rendelkezö, de külföldön tartózkodó állampolgárok ne szavazhassanak, ne szólhassanak bele a nemzet jövöjébe. Amerikában példáúl több, mint egy millió magyar származású ember él és rajtuk kivük több tizezer magyar állampolgár dolgozik átmenetileg.

Jelenleg Magyarországon (a nemzetközi gyakrlattól eltéröen) csak azoknak a magyar vagy kettös állampolgároknak adják meg a szavazás jogát, akiknek ott is van állandó lakhelye. Ennek a gyakorlatnak egyik oka, hogy az 1949-es kommunista alkotmány legtöbb pontja a mai napig érvényben van és tükrözi a “Rákosi idők” ama felfogását, hogy a nyugaton élő magyar ellenség.

A fenti okokból, az utolsó választáson (2OO4, december 5-én), az Egyesült Államokban élö, sok tizezer magyar (vagy kettös) állampolgár közül 73-an voltunk képesek szavazni, – ezeknek többsége is követségi alkalmazott volt-, mert a Simonyi nagykövet képviseléte kormány elérte, hogy csak Washingtonban és csak személyesen lehessen szavazni. Ennek megismétlödését elkerülendö, a Magyar Lobbi kérte, hogy a következö választáson engedélyezzék a postai úton való szavazást és töröljék az otthoni lakhelyet illető kikötést.

Mindkét kérésünket elutasitotta a kormány és csak annyi változtatást tett, hogy Washington mellett most New Yorkban és Los Angelesben is szavazhatunk. A távolságok persze továbbra is lehetetlenné teszik, hogy Clevelandban, Chicagoban, Sarasotában vagy egyéb távoli helyen élö magyar állampolgárok részt vehessenek a szavazásban.

Ma már az amerikai sajtó is kezd érdeklődni, hogy miért is diszkriminál a magyar kormány az országhatárokon kivül élő magyar (vagy kettös) állampolgárok ellen? Egyesek úgy gondolják, hogy ez a diszkrimináció ütközik az EU alapelvekkel és hogy a nemzetközi biróságra tartozna annak eldöntése, hogy pártérdekeket szolgál-e ez az eljárás?

Úgy gondolom, hogy a magyar kormány jól tudja azt is, hogy mi, az államhatárokon kivül élő magyar állampolgárok, szavazásunk révén semmilyen előnyben nem részesülünk és semmilyen állami juttatásra nem tartunk számot. Szeretnénk, ha a magyar nép és igy az önök olvasói is tudnák, hogy csak azért kivánunk szavazni, mert segiteni szeretnénk a magyar kibontakozást és csak azért szeretnénk e kibontakozást segiteni, mert szeretjük hazánkat.

ifj. Lipták Béla

Discussion/Fórum